Kutatás: a nőket jobban kimeríti a folyamatos online jelenlét, mint a férfiakat

Nagyon hamar kénytelenek voltunk megbarátkozni számos online felülettel, amelyek alkalmasak videohívásók és videokonferenciák tartására. Talán az egyik legismertebb ilyen platform a Zoom lett, amelyet szerte a világon rengetegen használnak minden nap, hogy a járvány alatt is el tudják látni feladataikat. Egy szuper, és egyben a jelenlegi helyzetben elengedhetetlen lehetőséget biztosít, ugyanakkor rendkívül megterhelő és fárasztó is egyben. 2020 vége felé már egyre többen vették észre, hogy nagyon kimerítőnek érzik a videokonferenciákon való részvételt.  

A Stanford Egyetem kutatói egy ideje már azt vizsgálták, hogy vajon milyen hatással van ránk a Zoomon keresztül történő kapcsolattartás, és egy új fogalmat határoztak meg, amelyet ,,Zoom fáradtág” néven definiáltak. Az új tanulmány egyik legérdekesebb eredménye, hogy a videókonferenciák okozta kimerültség és fáradtság a nőket sokkal nagyobb arányban érinti, mint a férfiakat. 

A tudósok úgy vélik, ennek megvan a magyarázata is.  

A ,,Zoom fáradtság” jelensége egy új tudományos kutatás részét képezi, amelynek empirikus eredményeit nemrég tették közzé a Stanford Egyetem kutatói. A kutatásban 10 000 embert vizsgáltak egy újonnan kifejlesztett skála alapján, mely a Zoom rendszer okozta kimerültséget és fáradtságot hivatott mérni. 

A kutatásból kiderült, hogy minden hetedik nő ,,rendkívül” vagy ,,nagyon” fáradtnak érzi magát a Zoom interakciók után, miközben 20 férfi közül csupán 1 érez hasonlóan. 

Bailenson ezt a jelenséget ahhoz hasonlítja, mintha a 8 órás munkaidő alatt valaki egyfolytában követne minket egy tükörrel, és gondoskodna arról, hogy mindig viszont lássuk önmagunkat. Ebbe még belegondolni is rendkívül fárasztó a Zoomon pedig gyakorlatilag ez történik. 

A kutatás során használt skála nyílt kérdései ennek a 4 tényezőnek a mérésére irányultak. A ,,tükör szorongással” kapcsolatos kérdésekre jóval nagyobb arányban válaszoltak a nők, mint a férfiak, ebből arra következtethetünk, hogy az esetükben ez a tényező nagymértékben hozzájárul a kimerültséghez.

 Érdekes módon az adatokból az is kiderült, hogy a nők ritkábban tartottak szünetet az értekezletek között, mint a férfiak, és a találkozóik általában hosszabbak voltak annak ellenére, hogy mind a férfiak, mind a nők naponta átlagosan ugyanannyi értekezleten vettek részt. 

Azt gondolnánk ez a fajta szorongás könnyen leküzdhető lenne az önarcképet mutató ablakok bezárásával, a valóságban számos más tényező is állhat a nők nagyobb mértékű fásultsága mögött. A tanulmányból az is kiderül, hogy a Covid-19 járvány aránytalanul hat ki a két nemre, hiszen a nők esetében megnövekedett a gyermekek körüli teendők száma is, illetve sok esetben gazdaságilag is nehezebb helyzetbe kerültek, mint a férfiak. 

Annyi borítékolható, hogy ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak ugyanakkor egy nagyon is létező problémára világítanak rá. Lehetséges, hogy a nőket jobban megviseli az online jelenlét, de a férfiak számára sem könnyű ez a helyzet. A kutatók remélik, hogy a mostani eredmények hatására a vállalatok igyekeznek majd megoldást találni az online tér okozta kihívásokra. Megoldást jelenthet, ha szabályozzák, hogy mely online alkalmakon kötelező kamerát kapcsolni, és melyeken nem feltétlenül szükséges. Továbbá az értekezletek időbeli korlátozása is sokat javíthat a jelenlegi helyzeten. 

A cikk szerzője Fülöp Réka.