Kutatók az emberek és a gépek közötti kölcsönhatás új formáját, a párbeszéd lehetőségét vizsgálják. Egyre több területen alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, azonban az algoritmusok által vezérelt világ sokszor nem illeszkedik a valós igényekhez, és a többség számára nem is érthető. Szakértők most igyekeznek lehetővé tenni, hogy a felhasználók megértsék, felmerülő kérdések esetén pedig megvitassák, az adott mesterséges intelligenciával, annak döntéseit és az azt vezérlő algoritmusokat.
A mesterséges intelligencia már része a mindennapoknak
A munkahelyi és telefonos alkalmazások, a röntgenképek és egyéb adatok elemzése, a navigáció már mind szerves része a mindennapjainknak. Ezeknek, az életünket könnyítő gépeknek, funkcióknak, minden esetben algoritmusok az alapjai. A Padernborn és a Bielefeld Egyetem kutatói szeretnék elérni, hogy bárki számára érthetőek legyenek ezek a bonyolult rendszerek. Fontosnak tartják, hogy például olyan területeken, mint egy orvosi diagnózis vagy egy jogi összefüggés, érthető legyen, hogyan, milyen folyamat eredményeként született meg a végeredmény, ha az a mesterséges intelligenciának köszönhető. Az algoritmusok közérthetőségét az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete is külön kérdésként említi.
Az információ már kevés
A folyamatban lévő kutatás az átláthatóság és az értelmezhetőség fontosságát hangsúlyozza, és különböző szempontokból vizsgálja a számítógépes magyarázatokat. Abból indulnak ki, hogy egy magyarázat csak akkor érhető a felhasználó számára, ha nem csak bemutatják azt neki, hanem részt is vehet annak megfogalmazásában. Az emberek általában nem elégszenek meg azzal, hogy valaminek az eredményét megismerik, főleg, ha az nem kedvező a számukra, hanem azt is tudni akarják, hogy milyen folyamat által született az az eredmény.
A párbeszéd sok mindent megold
Ha két ember között zajlik ilyen jellegű kommunikáció, akkor a párbeszéd biztosítja, hogy a magyarázat, valóban megértést eredményezzen a másik félben. A beszélgetőtárs természetesen kérdéseket tehet fel, amennyiben valami nem egyértelmű a számára, vagy kifejezheti eltérő véleményét, és a párbeszéd eredményeként általában valamilyen megoldás születik. A mesterséges intelligencia esetében azonban korlátozottak az interakció lehetőségei. Ennek megoldására most nyelvészek, pszichológusok, médiakutatók, szociológusok, közgazdászok és informatikusok szoros együttműködésben vizsgálnak számítógépes modelleket és összetett mesterséges intelligencia rendszereket, valamint a kommunikációs helyzetek szerepeit és szereplőit.
Magyarázat, mint társadalmi gyakorlat
A két egyetem kutatóinak megközelítése lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára, hogy a kiválasztott kérdésekre úgy válaszoljon, hogy a folyamat interaktív módon konfigurálható legyen. Ezáltal a magyarázat a párbeszédben résztvevő partnerhez igazítható. A cél az, hogy ezt érvek és megfigyelés által érjék el. Az érveket ebben az esetben a tanulási folyamatot támogató felszólítások és útmutatások, illetve az információ egységekre bontása biztosítja. A megfigyelés során pedig a másik fél reakcióinak vizsgálatát és értékelését kell érteni. Hatalmas fejlődést jelentene, ha ezek a képességek a mesterséges intelligencia rendelkezésére állnának. A jelenlegi kutatás új válaszokat keres a mesterséges intelligenciával kapcsolatos társadalmi kihívásokra, és új kommunikációs formák létrehozása, hogy a fejlett technikai eszközök még nagyobb segítséget jelentsenek a mindennapokban.
A cikket fordította Papp Helga.
A világ figyelme Budapest felé fordul. Itt ülhetnek egy asztalhoz az oroszok és az amerikaiak. Egy ilyen történelmi pillanat túlmutat a politikán. Gazdasági, reputációs és kulturális esély is. De a békehozadék nem automatikus. Csak az a város profitál, amely tudatosan épít a szerepére, mint Helsinki vagy Oslo tette egykor.
Bár az Európai Unió és Magyarország külpolitikája gyakran eltér, van egy terület, ahol Brüsszel és Budapest szoros együttműködésben dolgozik.
Talán elkerülhető az eszkaláció.
A novellakezdetek aprólékos „realitásleírásokba” burkolóznak, hogy megágyazzanak valami nyugtalanítónak; ez a valami alig várja, hogy előtörjön a háttérből. Kovács Gergő írása.
A magyar külügyminiszter a részleteket is elárulta.
A miniszterelnök szerint a Tisza Párt szándékosan visz feszültséget egy békés faluba. Egyértelművé tette, hogy nem gyűlöletre és balhéra, hanem nyugalomra és párbeszédre van szükség.
A darab egy pontján Schmidt Máriát ládába zárják majd bottal agyonverik.
„Március 8-tól magánember vagyok, ha baráti körben szóba is jön a politika, akkor is hallgatok” – rögzítette Gyurcsány Ferenc az Ötben.
