Miután Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, számos nemzetközi reklámügynökség hozott létre az országban kirendeltséget. Akkor az amerikai reklám trendek tökéletesen tudtak működni az ázsiai piacon. Mára ez teljesen megváltozott nem tudni, hogy a szektorban lévő hazaiak lettek sokkal innovatívabbak és kreatívabbak, vagy az ország iránt érzett hazafiasság erősödött meg ilyen mértékben. De jelenleg Kínában az amerikai kulturális elemeket használni marketing célra öngyilkosság. Valószínűleg a hatóságok és az állami vezetés erősen hatással van a trend változásaira, a nyugati értékeket, kultúrát célzó lejárató kampányokkal és negatív kommunikációval.
Nyugat kivonulása
A nyugati kultúra legtöbb szegmense szinte észrevehetetlenül párolog el a kínai társadalomból. Az import filmek piacára szinte nincs kereslet, 2018 óta a hollywoodi filmek vonzereje egyre halványul. Ennek előzménye, hogy a hatóságok megkövetelték, hogy a hazai filmek évente bemutatott óráinak száma nem lehet kevesebb, mint az összes bemutatott film kétharmada.
Rengeteg fast fashion márka döntött úgy, hogy elhagyja a kínai piacot, mert érdeklődés hiányában nem tud gazdaságosan működni, mint például a Stradivarius, az Esprite vagy a Forever 21. A nagy gyorséttermi láncok ugyan még jelen vannak, de közel sem tevőleges szereplői az élelmezésnek.
Az Orient Securities 2019-es jelentése szerint a Z generáció gazdasági, fogyasztási és oktatási filozófiája eltér az előző generációktól, ennek három fő jellemzője: lelkesedik a hazafias buzgalomtól, az egyéniségre való törekvés és a különbözőség érzése, valamint az erős hazai "bálvány" piacba vetett hit.
A Pew Research Center 2012-es jelentésében a kínai válaszadók 73 százaléka fejezte ki csodálatát az amerikai technológiai és tudományos fejlődés iránt, és a válaszadók több mint fele támogatta a demokratikus amerikai elképzeléseket.