A kínai Z generáció szerint Amerika nem olyan menő már

Az 1970-es és 1980-as években született polgárok még emlékeznek arra, hogy egyszerre csodálták az amerikai individualizmust és a demokratikus szabadságjogokat, miközben a modern generációk egyre apatikusabbak vagy akár negatívabbak az Egyesült Államok politikai rendszerével szemben, annak demokráciájával a fokozódó geopolitikai verseny közepette Peking és Washington között.

Legyen szó a kínai reklám-, divat- vagy szórakoztatóipar változásáról, az 1995 és 2010 között születettek, illetve az 1980-tól 1995-ig Kínában született Z generáció kevésbé fogékony az amerikai kultúra, termékek és értékek előnyben részesítésére, mint az 1961-80 között született X generáció.

Kína fiatalabb generációja hazafias, egyéniségre törekszik és büszke arra, hogy Kína gyorsan fejlődik.

Ez szöges ellentétben áll a 2000-es és a 2010-es évek elejével, amikor az amerikai reklámötletek nagyon népszerűek voltak a kínai fogyasztók körében.

Miután Kína csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, számos nemzetközi reklámügynökség hozott létre az országban kirendeltséget. Akkor az amerikai reklám trendek tökéletesen tudtak működni az ázsiai piacon. Mára ez teljesen megváltozott nem tudni, hogy a szektorban lévő hazaiak lettek sokkal innovatívabbak és kreatívabbak, vagy az ország iránt érzett hazafiasság erősödött meg ilyen mértékben. De jelenleg Kínában az amerikai kulturális elemeket használni marketing célra öngyilkosság. Valószínűleg a hatóságok és az állami vezetés erősen hatással van a trend változásaira, a nyugati értékeket, kultúrát célzó lejárató kampányokkal és negatív kommunikációval.  

Nyugat kivonulása 

A nyugati kultúra legtöbb szegmense szinte észrevehetetlenül párolog el a kínai társadalomból. Az import filmek piacára szinte nincs kereslet, 2018 óta a hollywoodi filmek vonzereje egyre halványul. Ennek előzménye, hogy a hatóságok megkövetelték, hogy a hazai filmek évente bemutatott óráinak száma nem lehet kevesebb, mint az összes bemutatott film kétharmada.
Rengeteg fast fashion márka döntött úgy, hogy elhagyja a kínai piacot, mert érdeklődés hiányában nem tud gazdaságosan működni, mint például a Stradivarius, az Esprite vagy a Forever 21. A nagy gyorséttermi láncok ugyan még jelen vannak, de közel sem tevőleges szereplői az élelmezésnek. 

Az Orient Securities 2019-es jelentése szerint a Z generáció gazdasági, fogyasztási és oktatási filozófiája eltér az előző generációktól, ennek három fő jellemzője: lelkesedik a hazafias buzgalomtól, az egyéniségre való törekvés és a különbözőség érzése, valamint az erős hazai "bálvány" piacba vetett hit.

A Pew Research Center 2012-es jelentésében a kínai válaszadók 73 százaléka fejezte ki csodálatát az amerikai technológiai és tudományos fejlődés iránt, és a válaszadók több mint fele támogatta a demokratikus amerikai elképzeléseket.

Ezzel szemben az Eurasia Group Foundation tavalyi felmérése azt mutatta meg, hogy a kínai válaszadók 28 százaléka negatívan tekint az Egyesült Államokra, szemben az egy évvel korábbi 17 százalékkal, míg a kedvező véleményt megfogalmazók száma 58 százalékra esett vissza.

Bár a fiatalok nagy része nem fanatizálja úgy Amerikát, ahogy a korábbi generáció tette, de még sem mondtak le róla. Nyomon követik a két hatalom közti történéseket és objektívan igyekeznek szemlélni az eseményt. A fiatalok elmondása szerint nem kívánnak felülni a lejárató kampány vonatára, de saját kultúrájuk jelenleg most sokkal izgalmasabb a számukra. 

A cikk szerzője Szalga Bogi.