Egyesek attól tartanak, hogy a kis moduláris reaktorok pénzt rabolhatnak a már bevált alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiáktól.
A kis és közepes moduláris reaktorok (Small Modular Reactors - SMR), melyek új technológiákat alkalmazó nukleáris reaktorok, sokkal kisebb tömeggyártású csomagokba illeszkednek, mint a mai behemót atomerőművek. A hálózatot a gyors szén-dioxid-mentesítés egyik módjaként mutatják be, az egyre sürgetőbb igények kielégítésére és az éghajlati célok teljesítése érdekében. Néhányan azonban úgy gondolják, hogy az atomenergia kontraproduktív lehet a klímaválság kezelésében, ahelyett, hogy gyorsítaná, éppen ellenkezőleg lassítani fogja annak folyamatát.
British Columbia Egyetem tanulmánya szerint az SMR-ek által előállított energia akár tízszer annyiba is kerülhet, mint a megújuló forrásokból, például a szélből és a napból származó energia. Az SMR kritikusai úgy vélik a kísérleti atomreaktor-technológiák kifejlesztése túl sok időt és rengeteg pénzt emészt fel az éghajlatváltozás megállítására.
Kétségek az SMR-ek állami finanszírozásával kapcsolatban
Továbbra is kérdés, hogy van-e értelme a kormányoknak pénzt fordítani az SMR kutatására és fejlesztésére, amikor más alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat akár azonnal fel lehet használni a klímaváltozás leküzdésére.
Sok kutató egyetért abban, hogy a kis reaktorok megoldásul szolgálnak a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében, de ez nem jelenti azt, hogy az államnak ösztönöznie kell azt, hiszen vannak sokkal gyorsabb és kifizetődőbb módszerek is.
Zeke Hausfather, a The Breakthrough Institute atomtámogató agytröszt, éghajlatváltozással és energiával foglalkozó igazgatójának véleménye szerint, az SMR fejlesztésére fordított állami finanszírozás összege viszonylag kicsi.
Az SMR nem versenytársa a nap- és szélenergiáknak
Ehelyett az új nukleáris projektek szembeszállhatnak az olyan feltörekvő energetikai koncepciókkal, mint például a zöld hidrogén üzemek. Ebben a versenyben a nukleáris kihívás az lesz, hogy az SMR bebizonyítsa, valóban képes megfelelni a túlzó népszerűsítésének, miután az ágazat eddig nem teljesítette maradéktalanul ígéreteit.
A cikk szerzője: Szalga Bogi
Athén komolyan fontolóra vette az atomenergia jövőbeli bevezetését, noha az országban jelenleg nem működik erőmű, és eddig kizárólag Bulgáriából importáltak nukleáris eredetű áramot. Micotákisz kormányfő szerint a karbonsemlegesség elérhetetlen atomenergia nélkül, így még atommeghajtású kereskedelmi hajókat is fejlesztenének.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Az amerikai atomipar magyarországi lehetőségeit mérte fel három napon át Justin Friedman, az amerikai külügyminisztérium nukleárisenergia-kereskedelmi versenyképességért felelős vezető tanácsadója.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
Nemzetközi együttműködésben, a legmodernebb technológiával épül a Paks II. Atomerőmű.
Kelet-Európában a kis méretű atomreaktorok hozzájárulhatnának az ipar szén-dioxid-mentesítéséhez és a széntüzelésű erőművek kiváltásához. Arról nem is beszélve, hogy elektromos árammal látnák el a nagyobb városokat. Az atomenergia kérdésében szétszakadt Európának azonban továbbra sincs stratégiája.
A kétszeres világbajnok legenda első magyar fellépésére így továbbra is várni kell.
Nem tudtak tovább titkolózni.
