Az országok „jövőképességét” mérő indexet állítottak össze a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatói. A nyilvánosan elérhető index azt mutatja meg, hogy az egyes államok mennyire tudják biztosítani a jó élet feltételeit a változó társadalmi, kulturális, geopolitikai és technológiai körülmények között. Magyarország a vizsgált 36 ország között az első negyedben végzett – közölték a kutatók.
Az új mérőszámot és a mögötte álló kutatást bemutató csütörtöki online sajtótájékoztatón Csák János, a projekt vezetője kiemelte: a társadalmi jövőképesség index (Social Futuring Index – SFI) 36 OECD országot vizsgál 28 ökológiai-geopolitikai, technológiai, szocioökonómiai és kulturális indikátor alapján, ehhez meglévő, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokat használtak fel. Igyekeztek kizárni az olyan adatokat, amelyek kizárólag önbevalláson alapultak.
Az index felállításához először meg kellett határozni, hogy melyek azok az „emberi jók”, amelyek tértől és időtől függetlenek, és amelyeket minden társadalom igyekszik biztosítani, továbbadni és újratermelni – fűzte hozzá a projekt vezetője.
A rangsor felállításakor a béke és biztonság 40, a kötődés 30, a gondoskodás 20, az egyensúly 10 százalékos súlyt kapott.
Aczél Petra kutató hangsúlyozta:
(például GDP, Better Life Index vagy a World Happiness Report), új szempontokat vesz figyelembe. A középpontban a jövőképesség fogalma áll, amelynek lényege a rendezett életet biztosító társadalom, amely képes a változásokat tanulással, előrelátással kezelni, és a saját maga számára kedvező változásokat előidézni.
– mondta el Szántó Zoltán, a BCE Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont vezetője.
Az index első három helyezettje Kanada, Ausztrália és Norvégia lett. A 36 ország között az első negyedbe jutott még Izland, Dánia, Finnország, Észtország, Magyarország és Lengyelország – emelte ki.
Csák János hozzátette: Magyarország az „egyensúly” tekintetében első helyet szerzett, ez azt jelzi, hogy Magyarországot más államokkal összehasonlítva nem feszítik kirívóan nagy társadalmi különbségek, „egyenlőbb” sok más európai országnál. Például a bérhányad Magyarországon egy nagyon alacsony szintről emelkedett jelentősen az elmúlt évtizedben, úgy, hogy a legnagyobb emelkedés a legszegényebb rétegeknél volt tapasztalható.
(MTI)
Berúgta az ajtót a modernizáció a Corvinuson: az egyetem új kampuszán a Gellért tér felett létrejött egy úgynevezett makerspace, ahol a hallgatók és az oktatók a workshopokon szabadon kiélhetik a kreativitásukat.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
A Bournemouth pedig története során először lesz európai kupainduló!
