MNB: A nehéz helyzetűeknek tényleg mentőöv a moratórium

A közlemény szerint az MNB a legutóbbi Stabilitási jelentésében egyebek közt egy több tízezer fős lakossági felmérés, illetve a banki adóslista (KHR) és az adóhatóság (NAV) adatai alapján elemezte a moratórium használatát.

E statisztikák szerint a moratóriumot igénybe vevők között az alacsonyabb iskolai végzettségűek, kisebb méretű településen élők, álláskeresők vagy éppen a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya magasabb azokhoz képest, akik nem veszik igénybe a fizetési stopot.

A moratóriummal élő háztartások anyagi körülményei is rosszabbak: jóval többen vannak köztük alacsonyabb jövedelműek, illetve csak kisebb megtakarítással rendelkezők. Ezzel szemben az e lehetőséggel nem élők közül arányosan többeknek van magasabb keresete vagy egyéb rendszeres bevétele, s többet is tudtak félretenni korábban.

A vállalkozások esetében a kisebb cégek (például a mikrovállalkozások) a nagyobb társaságokhoz képest nagyobb arányban veszik igénybe a moratóriumot. Emellett a forinthitelesekhez képest jóval több devizahiteles cég élt a fizetési felfüggesztés lehetőségével, s más iparágakhoz képest nagyobb arányban vesznek részt a moratóriumban a sérülékeny ágazatokban működő vállalatok is.

A közleményben kiemelik: a törlesztési moratórium alatt nem nő váratlanul az ügyfelek terhe. A moratórium időszakára eső kamatot a futamidő megnyújtásával évente egyenlő részletekben fizeti meg az ügyfél. A havi törlesztő a moratórium miatt nem nő meg, ugyanannyi marad, mint amekkora a moratórium nélkül lenne annak lejárta után.

A jogszabályok szerint egyedül a változó kamatozású hitelek törlesztője módosulhat, ez azonban a moratóriumtól független változás, írták.

A nemfizetés időszakára eső felhalmozódott kamatot a hitelintézeteknek tilos a tőketartozáshoz csapni, azt tehát nem tőkésíthetik (nem lesz kamatos kamat). Ezt a kamatot az ügyfelek a futamidő arányos meghosszabbításával, havonta egyenlő részletekben fizethetik meg pénzügyi intézményüknek.

A fizetési stop igénybevétele, vagy a fizetés folytatása nem egyszeri, visszavonhatatlan döntés. Ha például az élethelyzete valakinek kedvezőbbre fordul, bármikor lehetősége van a fizetés folytatására, kedvezőtlen fordulat esetében pedig a moratóriumba való belépést az ügyfél idén júniusig bármikor, a pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolások nélkül igényelheti hitelintézeténél, amennyiben a hitelt 2020. március 19. előtt folyósították.

(MTI)