Az életünket egyre inkább meghatározó online platformok, különösen a közösségi média – megannyi előnye mellett – komoly fenyegetést is jelent az egyén és a közösség számára, elég, ha csak az online zaklatásokra, gyűlöletbeszédre, tudatos dezinformálásra (fake news) vagy a terrorizmus apológiájára gondolunk. Azon idealista elv, amely szerint az internetet nem lehet, nem szabad a jog fennhatósága alá vonni mára meghaladottá vált, maga Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is amellett érvel, hogy állami beavatkozásra van szükség. Ennek mértékéről, mikéntjéről azonban komoly vita van. Miközben hazánkban az Igazságügyi Minisztérium idén alakította meg a témát vizsgáló Digitális Szabadság Munkacsoportot, addig több nagy európai állam – nem várva az uniós jogalkotásra – nemzeti szinten vezetett be, illetve tervez bevezetni szabályozást a témában.
Az Európai Unióban elsőként, 2017-ben a német kormány fogadott el nemzeti szintű törvényt a közösségi média platformok szabályozására. Az ún. Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG) minden olyan közösségi média, illetve online kommunikációs platformra vonatkozik, amelynek felhasználói száma Németországban meghaladja a két millió főt. A NetzDG meghatározza azokat a konkrét bűncselekményeket is, amelyek esetében köteles az online platform eltávolítani a jogsértő tartalmat. Így tehát
már nem a szolgáltató dönti el a saját irányelvei alapján azt, hogy mi minősül jogsértőnek.
Fontos előírás az is, hogy a szolgáltató az „egyértelműen” jogsértő tartalmakat 24 órán belül köteles eltávolítani, míg egyéb esetekben erre hét nap áll rendelkezésére. Ez a határidő csak akkor hosszabbítható meg, ha például a szolgáltató előbb kikéri – az Igazságügyi Hivatal () által elismert – önszabályozási testület véleményét.
A törvény azt is előírja, hogy a szolgáltatók bejelentési és döntéshozatali mechanizmusa átlátható és mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen, valamint félévente egy átfogó jelentést is nyilvánosságra kell hozniuk, amelyet a kormány által felügyelt Igazságügyi Hivatal ellenőriz.
Ha a Hivatal és a szolgáltató között vita alakul ki egy adott tartalom jogszerűségére vonatkozóan, akkor a bíróság dönt a kérdésben.
Az Igazságügyi Hivatal a jogsértő szolgáltatókkal szemben akár 5 millió eurós pénzbüntetést is kiszabhat: ezzel a lehetőségével élt például 2019 júliusában, amikor 2 millió euróra büntette a Facebook-ot, amiért annak féléves jelentése nem felelt meg a törvény által előírt átláthatósági követelményeknek. Bár a törvényt megszületésekor számos kritika érte, amiért a platformok kezébe helyezi az igazságszolgáltatást, valamint növeli a jogszerű tartalmak eltávolításának veszélyét, e félelmek azonban a gyakorlatban nem igazolódtak be. Az azonban kétségtelen, hogy a törvény finomhangolása még indokolt lehet.
Az online gyűlöletbeszéd problémája Franciaországban is régóta tematizálja a közéletet. Erre kínált megoldást a francia parlament által 2020. május 13-án elfogadott törvény (ún. Loi Avia), amely a némethez hasonló szabályozás alapjait fektette volna le, ha a francia Alkotmánybíróság nem semmisíti meg éppen annak leglényegesebb rendelkezéseit.
A francia törvényjavaslat előírta, hogy az online platformok kötelesek a terrorizmust támogató, illetve a gyermek pornográf tartalmakat – a korábbi 24 óra helyett – egy órán belül, míg az egyéb – francia büntetőjogot sértő tartalmakat – 24 órán belül eltávolítani,
250.000 eurónyi büntetés terhe mellett. A törvény emellett büntetni rendelte (15.000 euró) az alaptalan bejelentéseket is, a felügyeleti jogkört pedig a francia médiahatóság (CSA) kezébe adta. A szabályozás „szívét” jelentő eltávolítási kötelezettséget azonban a francia Alkotmánybíróság (Conseil Constitutionnel) az alkotmánnyal ellentétesnek találta június 18-i határozatában, részben azért, mert az eltávolításra nyitva álló időt (1 és 24 óra) túl rövidnek ítélte.
A francia Alkotmánybíróság szerint – miután a kérdéses tartalom jogsértő volta nem mindig kézenfekvő – az előírás arra sarkallhatja a szolgáltatókat, hogy minden bejelentett (akár jogszerű) tartalmat töröljenek, ezzel egyúttal korlátozva a véleménynyilvánítás szabadságát. Problémásnak érezte továbbá a „Bölcsek Tanácsa” azt is, hogy ilyen rövid idő alatt nincs mód bírói döntést hozni, és így sérül a jogállamiság is azáltal, hogy az igazságszolgáltatást kiszerveznék az online platformszolgáltatók kezébe. Kérdéses, hogy a Loi Avia kudarcát követően a francia kormány megkísérli-e újra, más rendelkezésekkel szabályozni a kérdést, ugyanis a törvényből „megmaradt”, június 24-én hatályba lépő rendelkezések aligha alkalmasak a kívánt cél elérésére. Azt is megjegyezzük ugyanakkor, hogy a francia jogrendben már eddig is létezett egy – a magyarnál szigorúbb – szabályozás a jogsértő tartalmak eltávolítására vonatkozóan, amely változatlanul hatályban marad.
Az Egyesült Királyság 2019. áprilisában mutatta be javaslatait a közösségi média platformok biztonságosabbá tételére, arra hivatkozva, hogy az eddigi, platformok által bevezetett magánszabályozás nem hozott kellő eredményeket. A „Online bántalmazásról szóló Fehér Könyv” alapján körvonalazódó szabályozás olyan általános gondossági kötelmet telepítene az online platformokra, amely nagy számban teszi lehetővé a felhasználók által előállított tartalmak megosztását és a felhasználók közötti interakciót. Ennek a gondossági kötelemnek a tartalmát egy független szabályozó hatóság (várhatóan a brit médiahatóság, Ofcom) tölti majd meg tartalommal az iránymutatásain keresztül. A kötelezett platformok kizárólag konkrét indoklás esetén térhetnek el ettől, ha igazolják, hogy az általuk választott eszközök ugyanolyan mértékben védik a felhasználókat, mint a szabályozó által javasolt intézkedések.
A jogalkotó a hatóság kezébe jelentős szankcionálási jogkört adna, sőt még a kötelezett platformok vezető tisztségviselői is felelősségre vonhatóak lennének. A Fehér Könyv nyilvános konzultációja során beérkezett számos észrevétel alapján a brit kormány idén februárban tovább finomította javaslatait. Így például a formálódó szabályozás csak a jogsértő tartalmak eltávolítását teszi majd kötelezővé, az ártalmas, de egyébként a tételes jogba nem ütköző tartalmakkal kapcsolatban mindössze arra kötelezik a platform szolgáltatókat, hogy a felhasználási feltételekben tegyék egyértelművé, hogy mit tűrnek és mit nem a platformjaikon.
A jogsértő tartalmakat azonban nem csupán „gyorsan” kell majd eltávolítania, de mindent meg is kell tennie azért, hogy azok ne bukkanhassanak fel újra a platformon, ezen moderálási tevékenységükről pedig évente nyilvános jelentést kell kiadniuk. A konkrét törvényjavaslat – feltehetően az időközben kirobbant pandémia miatt – még várat magára.
Ezen nemzeti szintű kezdeményezések mellett az Európai Bizottság is egy új irányelv tervezeten dolgozik, amelynek célja, hogy modernizálja az immár húsz éves Elektronikus Kereskedelmi Irányelvet. A testület, uniós szinten szabályozza az online platformszolgáltatók (korlátozott) felelősségét és kötelességeit a harmadik személyek által feltöltött tartalmak vonatkozásában.
A Bizottság legkorábban ez év végén hozhatja nyilvánosságra konkrét javaslatait, azonban évek is eltelhetnek mire ennek eredménye a magyar jogrendben is megjelenik majd.
Tehát az online gyűlöletbeszéd elleni fellépés kérdése már nemcsak európai uniós, hanem nemzeti szinten is elgondolkodtatta a szakembereket, illetve jogalkotókat. Egy állami beavatkozás kontúrjainak megrajzolásánál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy annak közvetlen és közvetett hatása ne eredményezze a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan, és aránytalan korlátozását.
A témával kapcsolatban további írásokat olvashatnak a www.digitalisjoletprogram.hu, illetve az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének blogján.
A szerző Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, tartalomipari szakértő
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint véget ér a neoliberális elvek mentén felépült poszthidegháborús világrendszer, és helyét egy új, szuverenitáson alapuló világ fogja átvenni.
Volt olyan kommentelő, aki egyenesen kijelentette, hogy „azér' ez nem egy őszödi beszéd, de jó PR-ral megtámogatva jelenthet egy újabb jó mínusz 5 százalékot a Fidesznek”.
„Most beszéltem Ábrahám Robival” – fogalmazott az énekesnő.
Lehet-e egy szervezet egyszerre cinikus és infantilis? A Facebook pont ilyen – akár egy csecsemők által irányított szekta. Előítéleteink megerősítése és cáfolata egy kötetben az óriásvállalat egykori csúcskáderétől.
„Támogatja-e, hogy a fideszeseket a 2026-os választások után megkínozzuk és kivégezzük?” – tette fel a kérdést a Tisza Párt szimpatizánsa a közösségi médiában.
A megoldás az lenne, ha sokan átmennénk az X-re.
Akadnak olyanok, akik szerint az új szerződéssel meg kellett volna várni a világbajnoki selejtezők végét.
A Fehér Ház szerint az amerikai és ukrán elnök telefonon egyeztetett egy gazdasági megállapodás nyomán, miközben Svájcban amerikai–kínai tárgyalások kezdődnek a vámokról.
