Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően a svéd és a dán szint közelébe süllyedt hazánk külső adósságállomány-aránya, ami meglehetősen ritka az EU országai között – mutat rá a Növekedés.hu.
Közelebb az önfinanszírozás
„Az önfinanszírozási programnak köszönhetően az elmúlt 10 év során lefeleződött a külföldiek kezén lévő államadósság aránya, mely napjainkra a teljes államadósság harmadára csökkent. Az Európai Unió tagországai közül a nálunk gazdaságilag jóval fejlettebb Svédország vagy Dánia rendelkezik gyakorlatilag ilyen alacsony külső adósságállomány aránnyal” – írja a lap.
Az alábbi ábrán a zöld oszlop mutatja a külföldi kézben lévő államadósság-arányt. Ez alapján jól látható, hogy Magyarország kivételes teljesítményt hajtott végre annak elérésével, hogy egyrészt hazai pénzügyi szektor, másrészt hazai lakosság finanszírozza az államadósság jelentős részét.
Magyarország ezzel közelebb áll az önfinanszírozáshoz, mint a legtöbb uniós ország,
ami az egyik legkevésbé sérülékeny országgá teszi pénzügyi értelemben az unióban.
Érdemes megjegyezni, hogy hazánk mindezt tíz év alatt érte el, miközben 2010-ben a gazdaság még a közpénzügyi összeomlás szélén állt és úgy tűnt, külföldi hitelek és megszorítások nélkül nem lesz képes kikerülni a szocialista kormányok által okozott helyzetből.
Államadósság tulajdonosi köre, pénzügyi szektor (lila), nem-pénzügyi szektor (rózsaszín), külföldi finanszírozók (zöld), 2019, százalék
Forrás: Eurostat
A gazdaságpolitika ismét jobban látta a jövőt, mint a piac
A magyar gazdaságpolitika rendkívül jól időzített, amikor önfinanszírozási programot hirdetett (korábban a devizahitelek forintosításánál is a tökéletes időzítéstől volt hangos még a nemzetközi sajtó is). Bár 2019-ben, a program indulásakor még számos hazai gazdasági szakértő és cikkszerző támadta a vonzó állampapír gondolatát, amiért az túl nagy hozamot biztosít a magyar családok számára, egy évvel később kiderült, hogy ez duplán megérte: a hozam nem külföldre áramlott, hanem a magyar emberekhez, ráadásul ezzel a gazdaság sérülékenységét is sikerült meglehetősen gyorsan lecsökkenteni egy évtizedek óta nem látott mélységű, váratlan gazdasági válságban.
„A koronavírus-járvány pénzügyi hatásai sokkal megrázóbbak lehettek volna, ha nem ment volna végbe az elmúlt évtizedben az államadósság külföldi részarányának ilyen gyors ütemű leszorítása. Ezt alapvetően a lakossági állampapírok gyors térnyerése tette lehetővé, amiben fontos szerepe volt a MÁP Plusznak is. Az adósság ilyen mértékű és sebességű átstrukturálása szintén egyedülálló az Európai Unióban” – mutat rá a Növekedés.hu.
Forrás: MNB
Az államadósság 52 százaléka 2011-ben még devizahitel volt. Ez mára 17,3 százalékra csökkent, ami csökkentette a gazdaság pénzügyi sebezhetőségét is. Az is fontos szempont, hogy az adósság jelentős részben már a magyar háztartások kezében, a lakosságnál van, ami azt jelenti, hogy a 2010-es 3 százalékkal szemben mára 26 százalékot képvisel a lakosság részaránya az államadósság finanszírozásából – mondta erről Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője az M1 Summa című gazdasági magazinműsorában, rámutatva, hogy egyszerre csökken a devizában denominált adósság és a külföldiek kezében lévő hányad.
Forrás: MNB, ÁKK
Biztonságos kézben a magyar államadósság
A koronaválság ismét rámutatott, hogy a tőkének van nemzetisége és ahogy 2008-ban a külföldi bankok álltak le a hitelezéssel, anyaországaikat támogatva, addig ezúttal is a külföldiek kezdték nagyobb számban eladni az állampapírokat.
„A járvány tetőfokán fennakadások voltak az intézményi kötvényaukciókon, miközben a nemzetközi szereplők március második felében 300 milliárd forint értékben adtak el magyar állampapírokat. Ezzel szemben a háztartások birtokában lévő Magyar Állampapír Plusz állomány csupán rövid ideig és elhanyagolható mértékben csökkent. A kijárási tilalom idején néhány hétre 20-30 milliárd forintra süllyedt a MÁP Plusz heti jegyzéseinek az értéke, majd ezt követően ismét heti 30-50 milliárd forint körül stabilizálódott a lakossági jegyzések összege. A belföldi finanszírozás tehát sokkal kiszámíthatóbbnak és biztonságosabbnak bizonyult. A háztartások ráadásul nem képeznek annyira koncentrált tulajdonosi kört, mint a külföldi szereplők. Ez szintén csökkenti a kockázatokat” – írja a lap.
Külföldiek állampapír-állományának és a lakosság MÁP Plusz állományának összesített nettó változása
Forrás: MNB
Növekvő bérek, erős megtakarítások, stabil fogyasztás
A MÁP Plusz kiemelkedő hozama is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek egy év alatt 4400 milliárd forint értékben vásároljanak abból. Ennek is köszönhető, hogy „a lakosság nettó megtakarítási rátája 8-10 százalék közelében stabilizálódott, ami egy rendkívül fontos védőhálót jelent a háztartásoknak válságok idején”.
A MÁP Plusz így segítette, hogy a magyar emberek a feleslegesen készpénzben álló óriási állományt magas hozamú, biztonságos, likvid befektetésbe csatornázzák be, ezzel rendkívül nagy lépést sikerült tenni az állam önfinanszírozása felé, de közben a magyar háztartások pénzügyi tudatossága is javult, megtakarításaik növekedtek, így lényegében egyszerre nőtt az állam és a magyar családok pénzügyi válságállósága. Említhetnénk kedvező hatásként a gazdaság készpénzmentesítését is, ami a gazdaságfehérítés egyik fő eszköze.
A magas megtakarításokból a későbbiekben háztartási fogyasztás lehet, így megőrizhető a hazai gazdasági növekedés egyik stabil alappillére. A Növekedés.hu is felhívja a figyelmet, hogy ehhez már a jövő évben komoly, visszatérő, kétszámjegyű bérnövekedés társulhat.
Van még egy kockázat
Az egy éven belül lejáró adósságállomány az a szempont, amely még nem adhat okot teljes nyugalomra, hiszen ez hazánk esetében 11 százalék körüli, ami európai összevetésben a magasabb értékek közé tartozik. Mint a Növekedés.hu is rámutat, a cél az, hogy növekedjen az állampapírok átlagos hátralévő futamideje, de ebbe az irányba hat az ötéves futamidejű MÁP Plusz.
Az óvatlan országok bajba kerültek
A koronaválság a gazdaságok válságállóságának valódi mércéje volt, amely rámutatott, mely gazdaságok állnak pénzügyileg gyenge lábakon. A járvány miatt ugyanis már 77 ország folyamodott pénzügyi mentőcsomagért a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), közel 83 milliárd dollár értékben. „Európában Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia és Ukrajna fordult az IMF-hez finanszírozási problémái megoldása miatt, és mintegy 6 milliárd dollárnyi készenléti megállapodásokat kötöttek” – teszi hozzá a gazdasági portál.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
A magyar állam pénzügyei biztosítottak – az intézményi és lakossági befektetők is erősen támogatják a gazdaságot.
A kabinet novemberben új intézkedéscsomagot fogad el, mely adócsökkentést és beruházási támogatásokat is tartalmaz.
Most aztán valóban meg lettek szólítva.
A költségvetés bevételeit növelik a vállalkozásokhoz juttatott pénzek, az igazi repülőrajt pedig most ősszel köszönthetett be Magyarországon. Többek között erről is beszélt Orbán Viktor hétfői interjújában. A kormányfő az euró bevezetéséről, az adópolitikáról és a jegybanki kamatcsökkentésről is elárulta véleményét.
Jelentős mozgást indított el az ingatlanpiacon és a pénzintézetek versenyében is.
Idén kilenc hónap alatt több villanyautót állítottak forgalomba, mint 2024-ben összesen.
Más Uniós országokkal összevetve is kiemelkedőnek számít a reáljövedelmek magyarországi emelkedése.
