Egyéb európai országokhoz hasonlóan, a munkahelyek megtartása érdekében a magyar kormány is hajlandó átvállalni a bérköltségek további (ne feledjük, hogy az első intézkedések között szerepelt a béreket terhelő járulékok és bizonyos tevékenységek esetén a kata összegének elengedése, ami mintegy 100 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek) meghatározott részét
azzal a feltétellel, hogy a munkaadó a támogatott munkavállalót nem bocsájthatja el.
Új munkahelyek létrehozását, új beruházások támogatásán keresztül kívánják elősegíteni. Erre 450 milliárd forint, nagyságrendileg a GDP 1 százaléka áll rendelkezésre. A nehéz helyzet által teremtett lehetőségként is felfogható, hogy a kényszer hatására gyorsabban mehet végbe a gazdaság új alapokra állítása az innováción, a digitalizáción és a klímabarát megoldások előtérbe helyezésén keresztül. Ehhez az kell, hogy a beruházási politika megfontolt és célzott legyen, előtérbe állítva a 21-ik századi megoldásokat és az ezeket alkalmazni képes tudás megszerzését. A magyar vállalatok túlélésük és újbóli növekedési pályára állításuk érdekében kamat- és garanciatámogatott hiteleket vehetnek igénybe, aminek feltételeit a kormány az MNB-vel és a bankokkal együttműködve biztosítja.”
***