Beárazzák az emberek életét a nagy gyógyszergyárak – egészségügyi szakértők a gyógyszeriparról

Személyre szabott egészségügy

„A gyógyszeripar fejlődése óriási lendületet vett az utóbbi 20 évben, hiszen 2001-től kezdődően közel 300 százalékkal növekedett ez a piac, ráadásul ez a jövőben is töretlen lesz, sőt, a szektoron belül a biotechnológia is elképesztő dinamikával fog növekedni, hiszen

ebből is látszik az ágazatban rejlő hatalmas potenciál. Ugyanakkor az etikai kérdések is egyre kevésbé megkerülhetőek a biotechnológia területén is” – vezette fel Lovászy László. 

A miniszteri biztos rámutatott, hogy a gyógyszeriparban az első öt legdinamikusabban növekvő szereplő a jövőben Európán kívüli ország, illetve térség lesz.

Kohanecz Margó egyetértett abban, hogy a gyógyszeripar árbevétel-növekedése a biotechnológiának, s ezen belül az egyre drágább finanszírozású gyógyszereknek, és az úgynevezett személyre szabott gyógyításnak köszönhető, amely sokkal hatékonyabb, szinte egyénre szabott terápiákat tud nyújtani a betegeknek. Tekintettel arra, hogy nem tömegtermékekről van szó,

„Személyesen látom, hogy a legnagyobb, legtöbbet érő, leginnovatívabb cégek azok valóban a biotechnológia területéről kerülnek ki, és nagyon hamar felvásárolják őket a régi nagy mamutok, akiknek már kezdenek a régi típusú szabadalmai lejárni és nézik az új gyógyszereket. Magyarországon is látjuk, hogy egyre többen foglalkoznak a biotechnológiával, például a Richter Gedeonnak is van most már biotechnológiai központja és foglalkozik biotechnológiai kutatásokkal is” – vázolta fel a biotechnológia terjedését.

A szakértőnő arra is rámutatott, hogy a nagy gyógyszeripari cégek már szeretnének kilépni a gyógyszergyártói skatulyából és az egészségügyi cég kategóriába szeretnének átsorolni, tehát

nem csupán a betegségekkel foglalkoznának, hanem az egészség megőrzésével is, ezzel a prevenció felé szélesítve a tevékenységi körüket.

Sokat jelenthet, ha marketing erejüket a prevenció népszerűsítésére fordítják. Az egészség megőrzése nagyságrendekkel olcsóbb, mint a betegségekkel való küzdelem.

Beárazott emberi élet

Szócska Miklós egy friss példával szemléltette a gyógyszert gyártók hatalmát az emberi életek felett: „nagyon furcsa az árképzés, amit itt látunk, hogy

És még hányszor 700 milliót kell majd összegyűjtenünk az ilyen ritka betegségeket meggyógyító gyógyszerekre? És hogy is van az árképzés? Az egyik beteg-érdekvédelmi képviselő, aki az Európai Gyógyszerügynökségnek a felügyelőbizottságában benne van, ő nyíltan és hangosan európai fórumokon megkérdezi, provokálja a nagy nemzetközi gyógyszergyárak vezetőit, hogy »nem szegtétek meg véletlenül azt a társadalmi szerződést, ami közöttünk van?«

Mire ők azt mondják, hogy »olyan árképzésünk még sosem volt, hogy egyszer beveszed a gyógyszert és meggyógyulsz egész életedre.« Tulajdonképpen az élet értékét próbálják beárazni. Tehát ennek a kisfiúnak, vagy akiknek ez a gyógyszer adja a gyógyulást, beárazták az életét; a te életed 700 millió forintot ér, ennyi az életed. Ez nagyon súlyos etikai kérdés” – fakadt ki az igazgató.

Kohanecz Margó hozzátette, hogy

ezek a gyógyszerek még mind kísérleti fázisban vannak, amiről az adakozó emberek valószínűleg nem tudnak. 

„Egyáltalán nem tudjuk, hogyan működnek ezek a gyógyszerek, nincs olyan hosszú tapasztalatunk velük, hogy meg tudnánk mondani, hogy valóban egy életben csak egyszer kell bevenni ezt a gyógyszert, mert mindössze 10 éve találták fel” – fedte fel.

Nemzetközi problémák – az életmód már a szegények körében is egyre fontosabb tényező

Szócska Miklós egy lesújtó statisztikát mutatott a közönségnek, amely szerint az emberiség csupán egyötödének van hozzáférése az általános egészségügyi ellátáshoz, pont annyinak, amennyinek tiszta ivóvize van. „Azt lehet mondani, hogy

– fogalmazott. 

Mindenféle kreatív ötletekkel próbálják kiegyensúlyozni a világszervezetek az egyenlőtlenségeket, azonban a migrációs szempontból egyértelműen kibocsátó kontinens, Afrika borzasztó nagy kihívás a szakember szerint, ugyanis harminc éven belül a jelenlegi 1,3 milliárdos afrikai népesség 3 milliárdra duzzadhat. Ez a népességrobbanás további kétmillió orvos kiképzését követelné meg, ami még ha valami csoda folytán sikerülne is, arra sincs garancia, hogy ezek az orvosok a kontinensen is maradnának. Kiemelte, hogy ugyan az afrikai kontinensen egyes területeken a lakosságot krónikus fertőző betegségek tizedelik – például a malária –, de jellemzően

a fő halálokok már a fejlődő országokban is az életmódi megbetegedésekből származnak.

Álhírek és babonák

Szócska Miklós a jövőre vonatkozóan felvázolta a legnagyobb egészségügyi veszélyeket: az antibiotikum rezisztencia és az ebből adódó kórházi fertőzések terjedése, ideértve a klímaváltozással felénk terjedő kórok, például a Dengue-láz megjelenése. A kórok terjedését tovább erősítik a vakcinákkal kapcsolatos babonás téveszmék, húzta alá az igazgató.

mert 50 százalék alatti a kötelező gyermekkori védőoltásoknak az átoltottsága Ausztriában. Tehát ha a mi határunkon nem állna meg mondjuk a kanyarójárvány, akkor Ausztriában okozna nagyon súlyos problémákat. Most látjuk, hogy a csendes-óceáni szigetvilágban mit eredményezett az, amikor egy csaló tulajdonképpen le akarta járatni az oltásokat és a saját oltásait akarta bevezetni. Ez egy bűntény és mégis van egyfajta biomami mozgalom, hogy ez úgy természetes, ha nem vagyunk beoltva. De azelőtt majdnem kihalt az emberiség bizonyos járványoktól, ami ellen védettek vagyunk most már.

Ez nagyon komoly problémákat okoz, ez a babonás, álhíres megközelítése számos egészségügyi problémának” – hívta fel a figyelmet a helytelen hozzáállás kapcsán.

Lovászy zárásképpen hozzátette, hogy paradox módon

nem feltétlenül az elmaradott országokban élők ellenzik leginkább a védőoltásokat,

hanem épp ellenkezőleg: például Koreában és Japánban különösen magas az oltásellenesség. Ez egy olyan érdekes ellentmondásosság, ami azzal függhet össze, hogy az oltásokra visszavezethető halálozás ingerküszöbe sokkal alacsonyabb a legfejlettebb országokban, valamint a fake news és oldalak világában az emberek sokkal több téves információhoz juthatnak.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.