Egyre kevesebb nő és idős ember kényszerül közmunkára, de a 444 szerint egyre több

Enyhén nőtt a nők és az idősebbek aránya a közmunkások között

A lap egyszerű eszközzel vezeti félre az olvasót, a közmunkások arányát és számát tévesztve össze. „Míg 2016-ban a közmunkásoknak csupán a 29 százaléka volt ötven feletti, idén nyáron már 37,5 százalékuk. A nők aránya is nőtt, 2016-ban még a közfogalkoztatottak kevesebb mint fele volt nő, 2019-ben már csaknem 59 százalékuk” – mutat rá a valamilyen okból aggasztónak tartott tényre, hogy enyhén növekedett az idősebbek és a nők aránya a közfoglalkoztatottak között.

A Népszava cikke szerint egyébként emögött sok esetben az áll, hogy gyakran épp a közmunka jelenti azt a segítő „kapaszkodót”, amivel az idősebbek megszerezhetik a nyugdíjjogosultságot.

Nagyot csökkent a nők és az idősebbek száma a közmunkások között

A Népszava által is hivatkozott belügyminisztériumi közfoglalkoztatási portál adatai egyszerű és könnyen hozzáférhető formában állnak rendelkezésre. Ebből kiderül, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma a 2016-os csúcsáról a nők és az 50 év felettiek esetében is nagyjából felére csökkent. A csökkenés három éve folyamatos, trendszerű. 

Míg a nők foglalkoztatása 2002 és 2010 között csökkent, addig több mint 280 ezerrel több nő dolgozott 2018-ban, mint 2010-ben. Nehéz érteni, hogy ha egyre több nő dolgozik Magyarországon még úgy is, hogy a közfoglalkoztatott nők száma eközben 60 ezerrel csökkent, akkor hogyan kényszerülhetne egyre több nő közmunkára. 

Megjegyzés: az 50 év felettiek csoportjában mindkét nemet vizsgáljuk.

Talán csak a konzervatív pragmatizmus rossz beidegződése mondatja velünk, hogy ha számokról beszélünk, akkor érdemes segítségül hívni az adatokat. 8,5 százalékpontos emelkedés, vagy 33 ezres csökkenés? A két szám majdnem ugyanarról, az idősek közfoglalkoztatásban való szerepvállalásáról szól. A tények talaján állva mindkettő számot el kell fogadnunk. A kettő viszont mást jelent. Előbbi szám azt, hogy „növekvő arányban”, a második pedig azt, hogy „csökkenő számban”. 

Nem egyedi eset

A 444 nevezett cikke egy példa arra az esetre, amikor a hír és az álhír közötti határvonal észrevétlenül mosódik el, így hírnek tűnik az, ami nem igaz. Valami ilyesmit valósított meg az adathamisítási ügye miatt jogerősen elítélt úgynevezett Korrupciókutató Központ nevű egyszemélyes cég is, őket a 444 egyébként sokat idézi. A manipulált adatokkal a Közbeszerzési Hatóság jó hírnevét megsértő intézet vezetője, Tóth István János az MTA tudományos főmunkatársa, akire az MTA tudományetikai kódexe vonatkozik, ezért fordult levélben az MTA elnökéhez a hivatal elnöke, hogy a kutatásetikai normák megsértése miatt eljárás kezdeményezését kérje az Akadémia Tudományetikai Bizottságánál. 

Visszatérve a 444 friss cikkéhez, a strukturális elnyomás jeleit bármely folyamatban felismerő avatott szemek elől úgy tűnik rejtve maradt, hogy

Persze ezek a városok messze vannak Budapesttől. 

(Fotó: MTI/Varga György)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.