Tömegek rohanták meg a délnyugat-kínai Zigong város bankját Szecsuan tartományban november első hetében.
Futhatnak a pénzük után
Az állami Da Zhong híroldalon november 2-án jelent meg a hír, miszerint a Bank of Zigong részvényesei negyven milliárd jüant tüntettek el úgy, hogy a bank kölcsönöket adott a részvényes vállalatok által létrehozott offshore cégeknek.
Bár a cenzorok a hírt húsz perc múlva törölték, ekkor már túl késő volt és az információ terjedni kezdett a közösségi médiában. A bank ügyfelei több tucat zigongi fiókot rohantak meg, hogy felvegyék megtakarított pénzüket – tudósít a The Epoch Times.
Képernyőfotó a közösségi médiába feltöltött képekről, amelyeken a szecsuáni Zigong városi bank fiókjaiban várakozók láthatók (az utolsó ábrán pedig egy várakozó sorszáma).
A jegybanki szabályozóhatóság, a China Banking Regulatory Commission közleményt adott ki az ügyfelek megnyugtatására. Ebben jelezték, hogy a 2001-ben alapított, 32 fiókkal működő bank működése zavartalan és rendelkezésre áll a szükséges készpénz. A helyi rendőrség pedig arról tájékoztatott, hogy letartóztatták az online híresztelést terjesztő személyt.
Baljós előjel
Elemzők szerint az incidens jól illusztrálja a kínai gazdaságban rejlő pénzügyi kockázatokat. Ha a Zigong Bankot megrohanják az ügyfelek, az egy alulról, a kis helyi bankokból kiinduló pénzügyi válság előjele lehet – írta Cao Ji korábbi sanghaji professzor Twitteren.
A The Epoch Times emlékeztet arra, hogy az önkormányzatok nagy összegű hiteleket vettek fel a helyi bankoktól infrastruktúra-beruházások finanszírozására, amelyeket helyi beruházási cégeken keresztül valósítanak meg. A kínai kormány a közelmúltban már olyan szabályokat tett közzé, amelyek lehetővé teszik, hogy e cégek csődöt jelenthessenek.
Számos közgazdász véli úgy, hogy az állami infrastruktúrafejlesztésre fordított kölcsönöket e beruházók nem tudják majd visszafizetni, ami magával ránthat más bankokat, magánszemélyeket és cégeket is.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
