A Tax Foundation október végén publikált jelentése szerint Magyarország a 13. helyet foglalja el a nemzeti adózási rendszerek versenyképességi rangsorában, megelőzve Németországot, Finnországot, az USA-t vagy Kanadát.
A jó adórendszer semleges és segíti a versenyképességet
Az adózási versenyképességi index (ITCI) célja annak mérése, hogy egy ország adórendszere milyen mértékben szolgálja a versenyképességet és a semlegességet – írja az alapítvány elemzése.
A jó adópolitikának alacsonyan kell tartania a (marginális) adókulcsokat, mert ma a vállalatok bármelyik országba könnyen áthelyezhetik tevékenységüket aszerint, hogy hol találják a legalacsonyabb adókat. A magas adók így elriasztják a befektetőket, emiatt pedig gazdasági stagnálást is okozhatnak. Sőt, a magas adóterhek adóelkerüléshez is vezethetnek – fogalmaz a Tax Foundation.
A szervezet hivatkozik az OECD-re, amely szerint a vállalati adók tartják vissza a gazdasági növekedést a legnagyobb mértékben, miközben a személyi jövedelemadók és a fogyasztási adók már kevésbé károsak. Az ingatlanokra kivethető adó árt a legkevésbé és okozza a legkevesebb torzítást a gazdasági szereplők viselkedésében, mert az ingatlant nem lehet külföldre menekíteni. Hozzá kell tenni, hogy a rangsor semmiképp sem az életszínvonalat vagy a társadalom egészének jólétét méri.
A intézet szerint a fenti elveket figyelembe vevő semleges és kompetitív adópolitika fentartható és stabil gazdasági növekedéshez vezet, ami a kormányoknak pedig jelentős adóbevételeket is biztosít.
Az elemzés több mint 40 adózási indikátort vesz figyelembe, amelyek nem csak az adók szintjét, hanem azok struktúráját is értékeli. Vizsgálja a vállalati adókat, az egyéni jövedelemadókat, a fogyasztási adókat, az ingatlanadókat és a külföldön szerzett profitok adózását is.
Magyarország javított
Az alábbi táblázatban az országok neve mellett a helyezésüket, a pontszámukat, majd az egyes adótípusok tekintetében elért helyezéseiket láthatjuk.
A leggyengébb helyezést a hazai fogyasztási adókban érte el Magyarország, míg az SZJA-ban és az ingatlanadókban 15. illetve 26. helyen állunk.
A táblázatban nem látszik, hogy Magyarországon található a legkisebb, kilenc százalékos vállalati adókulcs az OECD országok között (az átlag 23,9 százalék). Hazánk a 27 százalékos áfának köszönheti, hogy e kategóriában nem kapaszkodott fel az élvonalba. A legalacsonyabb fogyasztási adó az USA-ban található, 7,4 százalékos értékkel.
A felmérés nem „díjazza” a pénzügyi tranzakciós adókat (gyakorlatilag a banki szolgáltatásokra kivetett áfát) sem. Az OECD országok közül 13-ban találhatunk ilyen adót, köztük Magyarországon is.
Érdemes hozzátenni, hogy a korábbi évhez képest
Nem véletlen, hogy a Wirtschaftswoche című lap korábbi elemzése szerint a hazai gazdasági élet szereplői rendkívül elégedettek a gazdasági helyzettel, jelentős profitokat termelnek, így a német cégek ismét a jelenlegi magyar kormányra szavaznának.
A rendkívül kedvező vállalati környezet hozzájárulhatott ahhoz is, hogy minden elemzőt meglepjen a harmadik negyedéves magyar GDP-növekedési adat.
Új-Zéland egy helyet rontva a harmadik, a második hely pedig Lettországé. A visegrádi országok közül Lengyelország rendelkezik a legkevésbé versenyképes adórendszerrel, Olaszországgal és Franciaországgal együtt.
Franciaország pedig immár az ötödik évben kapja a legkevésbé versenyképes adórendszer díját az OECD országok között a magas vállalati (34,4 százalék) és tulajdont terhelő adói miatt.
A teljes jelentés itt található.
Az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetéséről kezdődtek tárgyalások, azonban a tagállamok és az Európai Parlament között komoly viták alakultak ki arról, mire kellene költeni a csaknem kétezer milliárd eurót.
Jelentős teljesítményről számolt be az elnök-vezérigazgató.
A leendő kormányfő a korábbiakhoz képest sokkal magasabb költségvetési hiányról írt. Közel 2000 milliárd forintról beszélünk.
Brüsszel adóreformot követel Kijevtől a 90 milliárd eurós hitelért cserébe.
Bankot robbantani továbbra is csak a Bajnokok Ligájában lehet.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Az orosz nagykövetség válaszcsapásnak nevezte a Kárpátalját ért támadásokat.
A választás előtt a Tisza Párt szakpolitikusai bírálták az árképzéssel kapcsolatos állami korlátozásokat és a szektorális különadókat, de egyelőre nem törli el ezeket az új kormány.
