Elhatároztuk, hogy feltesszük Magyarországot a térképre
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
Azok a területek, amelyek már az ipari forradalom előtt is fejlett infrastruktúrával rendelkeztek, napjainkban is jobban fejlődnek, mint ahol az infrastruktúra minősége alacsonyabb volt. A római kor úthálózata egy új tanulmány szerint meglepően erős összefüggést mutat a modern úthálózatok sűrűségével, sőt nyomvonalaival is.
Az infrastruktúra-beruházások tehát történelmi időtávon is érezhető, tartós különbségeket okoznak az országok gazdasági fejlettségében – tudhatjuk meg Dalgaard és társai kutatásából. Azokon a területeken, ahol a Római Birodalom sűrű úthálózatot épített – elsősorban katonai célból –, az infrastruktúra egy évszázadokon átívelő növekedési katalizátorrá vált, amelynek hatása még több mint egy évezred után is kimutatható, még akkor is, ha mai szemmel nézve a római utaknak már a nyoma is alig látható.
A mai európai gazdaságok fejlettségét tehát nem csak az elmúlt évek gazdasági fellendülése, a 2008-as válság, a háborúk vagy a szocializmus, hanem a Római Birodalom építkezéseinek alakulása is meghatározza. Így a római és a magyar gazdaság között is közel két évezredes gazdasági kapcsolat állhat fenn.
A közel-keleti és afrikai régiókban azonban az eredmények nem érvényesek, itt a római úthálózat nem függ össze szignifikánsan a modernkori gazdasági aktivitás szintjével. Ennek oka az, hogy e térségekben nem fejlesztették tovább és nem építettek az örökölt infrastruktúrára. Sőt, a negyedik és hatodik század körül e régióban a kerék szállításra való használata is megszűnt és csak az autók létrejöttével tért vissza. Az európai utak ezzel szemben a Nyugat-Római Birodalom bukása után is a régi vonalakon futottak és továbbra is működtették azokat.
A kutatók szemléltetésként egymásra vetítve is megmutatják a rendkívül kiterjedt ókori római úthálózatot és Európa mai, éjszakai műholdképét. Az, hogy mennyire élénken láthatók az éjszakai fények „felülnézetből”, az a gazdasági fejlettség és az aktivitás egyik fontos mércéje (elég megnéznünk a Nílus folyó vonalát az alábbi ábrán).
Jól döntöttek tehát a római döntéshozók azzal, hogy a közpénzt közjószágok létrehozására kezdték fordítani. A gazdasági fejlődésben több évszázados időtávon is rendkívüli a közjavak szerepe.