A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Magyarország beérte Németország munkanélküliségi rátáját, ráadásul egy év alatt 42 ezren elhagyták a közfoglalkoztatást – mondta Simon Attila, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán pénteken a KSH legfrissebb adataira reagálva.

Ezek szerint 2018 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 67 ezerrel többen, azaz 4 millió 435 ezren dolgoznak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. A munkanélküliek átlagos létszáma pedig 29 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.
Simon Attila kiemelte, hogy belső átrendeződés van a munkaerőpiacon, azzal együtt, hogy egyre magasabbak a bázisadatok. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elsődleges munkaerőpiacon, azaz a versenyszférában 125 ezerrel többen dolgoznak, ami úgy jöhetett létre, hogy

Ezek a számok jobban mutatják, hogy mennyire dübörög a magyar munkaerőpiac – fogalmazott, hozzátéve: a sokat kritizált közfoglalkoztatási program gyümölcse kezd beérni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szintén kiemelte, hogy kimagasló volt a foglalkoztatás bővülése év elején, 2010-hez képest így 756 ezerrel több embernek van munkája, ebből főként a kormány piacot támogató foglalkoztatáspolitikájának hatására 600 ezer munkahely a hazai versenyszférában jött létre. A munkanélküliség évtizedes mélyponton, továbbra is négy százalék alatt, 3,9 százalékon áll.
Hozzátették, hogy a növekedést nagyban segítették a kormány által indított Munkahelyvédelmi akció kedvezményei, az Ifjúsági garancia program, a hatéves bérmegállapodás és a további munkaerőpiac-élénkítő intézkedések. A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerőpiaci reformoknak, a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a minimálbérek érdemi emelésének, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak – olvasható a tárca közleményében.
(MTI)