Ezek az üzenetek csak a kiváltságos embereknek kedvezőek, de nagyon veszélyesek az átlagos dolgozók számára.
„Manapság olyan üzenetekkel bombáznak minket, hogy az élet csak akkor lehet értelmes, ha azt csináljuk, amit szeretünk (ami egyébként is szubjektív). Otthagyni a teljes munkaidős állásokat, hogy körbeutazzuk a világot. Mindent feladni, hogy a saját főnökünkké váljunk. Elhagyni a rutint, hogy felépítsünk valamit a semmiből. Online kurzusokat, szemináriumokat, könyveket és podcastokat kínálnak, amelyek a szakemberek ajánlásait osztják meg velünk. (...)
Ünnepeljük azokat, akik elég »bátrak« ahhoz, hogy kilépjenek a napi nyolc órás munkájukból és elmerüljenek az izgalmas ismeretlenben. Idealizáljuk és romantizáljuk a gondolatot, hogy saját magunknak parancsoljunk és a saját napirendünkért feleljünk. Hogy vállaljuk a kockázatot és arassuk le a csodálatos gyümölcseit. Mégis, senki nem beszél e képlet valós fenntarthatóságáról, amikor a pálya sosem kiegyenlített.
Otthagyni a munkahelyet, hogy a kedvtelésünknek hódoljunk marhaság. Ezek az üzenetek csak a kiváltságos embereknek kedvezőek, de nagyon veszélyesek az átlagos dolgozók számára.”