Mikor tesz jót, ha a külföld gyarmatosítja az országot?
2017. szeptember 27. 17:23
A két szerző azt veti fel, hogy a gyarmati múlt előnyt jelent-e a gazdasági fejlődésben. Számításaik eredménye szerint igen, a vizsgált óceáni szigetek jól jártak a gyarmatosítással.
2017. szeptember 27. 17:23
p
0
0
17
Mentés
Bruce Sacerdote–James Feyrer
A két szerző azt a provokatívnak tűnő kérdést veti fel, hogy a gyarmati múlt előnyt jelent-e a gazdasági fejlődésben. Számításaik eredménye szerint igen: minél több évet töltött egy óceáni sziget európai uralom alatt, minden más tényezőt változatlannak tekintve átlagosan annál magasabb lett végül az egy főre jutó GDP-je később, és annál alacsonyabbá vált a csecsemőhalandóság is. Az eredmények szerint a növekedés szempontjából kevésbé számít, hogy a múltban e területek demokratikus intézményekkel rendelkeztek-e vagy sem. Az viszont fontos szempont, hogy mikor volt egy sziget gyarmati sorban: az 1700 utáni gyarmati évek hatása nagyobb mint az azt megelőző éveké, ez pedig a gyarmati viszonyrendszer természetének változását is jelzi.
A feltárt összefüggést az alábbi ábra szemlélteti: a vízszintes tengelyen jobbra haladva egyre hosszabb, gyarmatként eltöltött időszakokat találunk. A függőleges tengelyen pedig az egy főre jutó GDP logaritmusát látjuk, amelyre gondolhatunk egyszerűen az ország gazdagságaként. Látható, hogy minél inkább jobbra haladunk, átlagosan annál magasabban helyezkednek el az óceáni szigeteket jelölő pontok, azaz a kapcsolat a két változó között pozitív. A szerzők számos alternatív elméletet megcáfolnak (az úgynevezett instrumentális változók módszerével), így valószínűsítik, hogy az 1700-as évek utáni gyarmati évek valóban pozitívan hatottak a gyarmatok gazdasági fejlettségére.
Egy főre jutó GDP és a gyarmati időszak hossza
Forrás: James Feyrer & Bruce Sacerdote (2009). Megjegyzés: A körök az atlanti-, a háromszögek a csendes-, a négyzetek pedig az indiai-óceáni szigeteket jelölik.
Bár a gyarmati időszak hossza átlagosan pozitívan hat a későbbi gazdasági fejlettségre, nem mindegy, hogy mely ország gyarmatosított egy-egy térséget. Az amerikai és a holland uralom a szerzők szerint sokkal előnyösebbnek bizonyult a vizsgált szigetek szempontjából, mint a spanyol és a portugál gyarmatosítás.
Ez kapcsolódik a gyarmati státusz történelmi időszakához is: a tanulmány elismeri, hogy az 1700 előtti és utáni gyarmati viszony teljesen más lehetett. Nem zárják ki, hogy a gyarmatosítás a korai időszakban – például a jelentős emberáldozatok miatt – negatívan hatott a térségek fejlettségére. 1700 után azonban mindinkább megváltoztak a nyugati intézmények és egy „felvilágosultabb" nyugati gyarmati politika jött létre, amely jobban elősegítette a fejlett országok intézményeinek a gyarmati térségekben való meghonosodását.
Az általános következtetésekkel óvatosnak kell lennünk. Az azonban megfigyelhető, hogy a kezdetben rendkívül fejletlen óceáni szigeteknek az adott körülmények között gazdaságilag jót tett, hogy a gazdasági-intézményi fejlődésben sokkal előrébb járó országok kapcsolták azokat magukhoz.
***
A tudomány mindenkié! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva!
A Kossuth-díjas zeneszerző 81 éves korában hunyt el szombaton.
p
0
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 17 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2017. december 02. 20:20
Maga az egész államiság is így terjedt. Ha létrejött egy állam, az erőszakos volt, hódító, ugyanakkor technikailag fölényben tudott lenni a "primitív" törzsekhez képest, le tudta igázni és ki tudta használni őket, átállítani a maga szisztémájára a környezetét. Az állam, mint társadalomszervező forma pont a hódító törekvések miatt tudott szétterjedni a földön; miközben azt lehet látni, hogy az eredeti ősterületei, tehát ahol az államiság, mint szisztéma kialakul, fokozatosan lesüllyed, szétrohad, és a később meghódított, államosított területek veszik át a civilizációs vezetést. Vagy esetleg nagyon hosszú idő múlva, mint "új erők" lépnek be a szétrohadt ősállamok a nemzetközi versenybe.
A lényeg, hogy az államiság minden területet felemelt technikailag, ahol megjelent.
Ez is egy fontos szempont. A gyarmatok valami olyasmit kaptak, ami megfizethetetlen: a civilizációt, és veéle egy nyelvet, amivel hozzáféthetnek minden tudományhoz. Nem véletlen, hogy a függetlenné válás után egyik volt gyarmat sem tért vissza a gyarmatosítás előtti életmódhoz. Mindenki az európai életmódot választotta.
Ajjaj, sandit a bandita.
A gyarmatosítást nem gazdasági szempontból ( GDP, behalok ezen..) kell mérlegre tenni.
Erkölcsi szempontból olyan nincs, hogy elveszem, ami a másé, és mégis a másik lámcsak jól járt...
Ez a filozófia már a georgesoros hatása...
" A gyarmatosító országok gazdasági felemelkedése a többi európai országgal szemben jelentkező óriási komparatív előnyökből származott."
Magyarul otthon könyvelték le a nyereséget.
