„Tudományos pályája és érdeklődése sajátságos, szinte példátlan elkanyarodást mutat” – olvasható a Nyugat 1924. évi 15–16. számában egy terjedelmes nekrológban. Egy évszázaddal ezelőtt, 1924. július 24-én hunyt el a 19. század második felének és a századfordulónak az egyik legsokoldalúbb tudós- egyénisége, a romantikus magyar kutató polihisztori hagyományok továbbéltetője: Szily Kálmán. Életművére mai kifejezéssel azt mondhatnánk: izgalmas, igazi interdiszciplináris pályakép volt.
Szily Kálmán a romantikus magyar kutató polihisztori hagyományok továbbéltetője volt”
Szily Kálmán 1838-ban született Izsákon. Betöltötte a Műegyetem rektori tisztét, majd Arany János nyomdokán haladva dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként (1889–1905), továbbá a Magyar Természettudományi Társulat főtitkáraként. Ő alapította 1869-ben a Természettudományi Közlönyt, valamint 1905-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaságot és annak folyóiratát, a Magyar Nyelvet. Sőt, a Magyar Mérnöki Kamara elődjeként működő Magyar Mérnök- és Építész-Egylet első titkáraként is az ő nevét jegyezték fel.
Sokoldalúságára jellemző, hogy Bécsben szerzett diplomája szerint mérnök és fizikus, tehát természettudós volt, az Akadémia nagyjutalmát mégis nyelvészeti munkásságáért kapta meg 1914-ben. Szakmai elismerést szerzett akadémiai főkönyvtárosként, s alapított könyvkiadó vállalatot is. Kiadói érzékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő tette közzé 1885-ben Bolyai János híres temesvári levelét, melynek legendás sorát ma is gyakran idézik: „semmiből egy ujj más világot teremtettem”.
Fotó: Wikipédia
A mai szemmel talán meglepő módon természettudományos kérdésekkel is gyakran foglalkozó Nyugat folyóirat idézett nekrológja Szily Kálmánt kutatóként csak röviden méltatta, tudásátadó tehetségét viszont annál nagyobbra értékelte: „Fizikai kutatásainak eredményeit jelentékenyebb tudományos munkák nem jelzik, de mint tanár nagy hatással volt hallgatóira és a magyar mérnökök ezrei gondolnak hálával vissza mindig világos és mély tanításaira.” Trócsányi Zoltán, a búcsúztató cikk szerzője a tudományszervező Szilyt így méltatta: „Mint a közművelődés lelkes apostola a nagy közönség számára Természettudományi Közlönyt alapított, amelynek programja közérdekű természettudományi kérdések népszerű formában való ismertetése volt.” Ez az 1869-ben alapított közlöny a mai Természet Világa folyóirat elődje. Európában ugyanabban az évben az angolok indítottak ilyen folyóiratot, a Nature-t. A Nature nemzetközi hírű tudományos első közlő szaklappá vált, a Természettudományi Közlöny, majd a Természet Világa megmaradt a tudományterületek közötti információcserét segítő, természettudományos ismeretterjesztő folyóiratnak.
A fizikai és mérnöki tudományoktól mindinkább eltávolodó Szily igazi hivatását a tudományszervezés mellett a nyelvészetben találta meg. Felismerte ugyanis, hogy az 1868-ban elfogadott közoktatási törvény sikeréhez a természettudományok területén hiányoznak a nyelvi alapok. Mert szépen hangzottak ugyan Eötvös Józsefnek az Országgyűlésben elmondott szavai a törvénnyel kapcsolatban – „részemről meg vagyok győződve, hogy azon percben, melyben Magyarország művelt osztályai át lesznek hatva azon kötelességtől, hogy azokat, akik műveltségben még nem részesültek, magokhoz emeljék, azon percben a népnevelés ügye haladni fog óriási lépésekkel” –, a magyar nyelv még nem állt készen arra, hogy a korszerű tudományos ismereteket sokaknak közvetíteni tudja.
A Szily Kálmán elődjének tekinthető Bugát Pál orvos és nyelvújító, valamint tudósköre munkássága sokat tett ugyan a tudományos kifejezések magyar nyelvbe való átültetéséért, a nyelvújítás korában megalkotott kifejezések között sok olyan akadt, amely már idegenül csengett az 1800-as évek második felében. Ezért aztán Szily kritikai vizsgálat alá vetette a tudományos nyelvalkotás kifejezéseit, s összeállította A magyar nyelvujítás szótárát. Ennek révén gyakorlatilag megrostálta a szavakat, s kiválogatta azokat a kifejezéseket, amelyek mind a mai napig életképesek. Bugát Pál orvosi nyelvújítási szavai közül például legalább öt tucat szakszót vett fel a szótárába. Így maradt meg a mindennapi használatban például a csipesz a csípni való eszközből, a gyógyszer a bonyolult orvoslani való szer kifejezésből vagy a műtét, felváltva a nyakatekert műveglés szót.
A fizikus Szily Kálmán a pályája végére egészen átalakult bölcsésszé, filológussá. A Nyugat szerzője ezt így idézte fel: „Mint az Akadémia főkönyvtárnoka a legideálisabb könyvtárnok volt. Bárki fordult is hozzá tanácsért, útbaigazításért, Szily Kálmán a legnagyobb örömmel állott rendelkezésére. Nem túlozok, ha azt mondom, hogy fiatal kutatóknak, akiket »uramöcsém«-nek szólított, egy-egy adat megkeresése érdekében heteken át bújta a könyveket és az utolsó évtizedek tudományos műveiben sokszor olvashatjuk csillag alatt: »Szily Kálmán szíves közléséből van tudomásom a fenti adatról«.” Kell annál nagyobb tudományos megbecsülés, mint ha valakinek a szóbeli közlését forrásmegjelölésként használják?
A régi magyar nemesi családok történetével, családfakutatással, genealógiával szinte már csak kedvtelésből foglalkozott. De – Gombocz Zoltán neves nyelvésznek a Magyar Nyelvtudományi Társaság közgyűlésén elmondott emlékbeszéde alapján – az eredetileg műszaki végzettségű Szily érdeklődése egészen a középkori nyelvemlékeink, a magyar vonatkozású kódexek összehasonlító elemzéséig kiterjedt.
Életműve ismeretében nem meglepő, hogy pályatársai a kanti értelemben vett tudósi etika képviselőjeként, valódi 20. századi humanistaként búcsúztak tőle egy évszázaddal ezelőtt.
Ő maga vallotta be, hogy a Tisza szigetek tagja, de szerinte azoknak semmi közük a Tisza párthoz. Mindenesetre Kincse Csongor körül hemzsegnek a befolyásos tiszások.
Litográfus és mérnök, az 1848-as forradalom idején megjelenő Charivari (Dongó) című humoros lap egyik alapítója és rajzolója – százötven éve halt meg egy színes magyar reneszánsz ember, Szerelmey Miklós.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.