Törökország
18:002024. június 18.
Grúzia
Portugália
21:002024. június 18.
Cseh Köztársaság

Nagybányaiak a Vajdaságban – sok évtizedes adósságot törlesztenek

2024. május 18. 15:07

A nagybányai festőiskola egyedülálló alkotásaiból nyílt június 30-ig látogatható tárlat a Szabadkai Városi Múzeumban. A Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállítás újabb állomása annak a Közép-európai örökség program részeként megvalósuló sorozatnak, amelynek első két alkalommal Nagybánya és Marosvásárhely adott otthont.

2024. május 18. 15:07
null
Farkas Anita

Nyitókép: Iványi-Grünwald Béla: Nagybányai táj, Lángoló ősz II., részlet (1908–1909)

 

A Szabadkai Városi Múzeum tárlata nem csak azért kuriózum, mert ismét ráirányítja a megérdemelt figyelmet a modern magyar festészetet alapjaiban meghatározó nagybányai iskola alkotóira. Hanem mert ezen alkotók ez idáig csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem látott munkáiból, 

így többek között  a vajdasági Pechán József, valamint Tihanyi Lajos, Ferenczi Károly és Patkó Károly műveiből is válogat. 

Pechán József: Koradélután (1908)

A nagybányai festőiskola évtizedeken át jelentette a művészgenerációk felemelkedésének bölcsőjét. A telep alapítói, Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, Réti István és Thorma János a mai napig megkerülhetetlen szereplői a magyar művészettörténetnek, az itt született alkotások pedig több nagy európai gyűjtemény megbecsült darabjai. 

A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány által, a Közép-európai örökség program keretében életre hívott kiállítássorozat kapcsán, amely most Nagybánya és Marosvásárhely után érkezett harmadik állomásához, Pacsay-Tomassich Orsolya, az alapítvány főigazgatója úgy fogalmazott, „a nagybányai festőiskola új korszakot nyitott a magyar művészettörténetben, több nemzedéknek biztosított teret a szabadban való és egyben szabad alkotásra, a festők közül sokan nemzetközileg is elismertté váltak. A Közép-európai örökség program célja ezen korszakváltó gondolkodás bemutatása, hogy országhatárokon túl is közösségi értékké, összetartó erővé formáljuk a kulturális örökségünket.

Korani Eleni a Szabadkai Városi Múzeum Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállításán (Fotó: Korani Eleni)

A tárlat kurátora, Korani Eleni, aki egyben az Ernst Galéria tulajdonosa is, a Mandinernek azt mondta, a Vajdaságba érkezni ezzel a kimagasló válogatással különös jelentőséggel bír, „sok évtizedes adósságot törlesztünk vele”. Beszélt arról is, hogy az erdélyi kiállításoknak óriási visszhangja lett határon túl és itthon is. Utána számos kérés, megkeresés, érdeklődés érkezett hozzájuk, ami „több mint megható volt. Érezni a szeretetet és annak a felelősségét, hogy igenis mennünk kell tovább”.  

Annál is inkább, mert szerinte a nagybányai festők kulturális örökségünk, a magyar művészet „utazó nagykövetei” a világban. Alkotásaik számos magyar és nemzetközi magán- és közgyűjtemény megbecsült darabjai. 

„A századfordulót követően született művek hihetetlen frissessége és ereje, megalkuvást nem ismerő kifejezésmódja ma is mellbevágó. Egy őszinte és igaz magyar festői nyelv, amely mindenkihez szól”

 

– foglalta össze a töretlen népszerűség okait a kurátor.

Hozzátette, hogy a Nagybánya vándorkiállítás koncepciója minden helyszínen más és más, ami egyrészt lehetőséget teremt az új, korábban nem látott alkotások bemutatására, másrészt reflektál a helyi kulturális sajátosságokra. A szabadkai tárlaton így nem csupán a megszokott tájképek, hanem város- és életképek is nagyobb arányban jelennek meg. 

Köztük 16, a korábbi állomásokon nem szerepelt mű, fókuszba állítva a vajdasági gyökerekkel bíró Pechán József lenyűgöző munkásságát. Az alkotók névsora amúgy is impozáns: Ziffer Sándor, Patkó Károly, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Tihanyi Lajos, és még sorolhatnánk. Tihanyi Kornstein Egon hegedűművészről készült portréja ráadásul művészettörténeti szempontból is kiemelt értéket képvisel, hiszen Kornsteinnek köszönhetően valósulhatott meg az 1918-as belgrádi magyar képzőművészeti kiállítás, amely a korabeli feljegyzések szerint a legszebben prezentálta a modern művészetet, illetve mutatta be külföldön a korszak magyar kiválóságait.  

A szabadkai helyszínt követően várhatóan további állomások jönnek, és a tervek szerint a jövőben több európai országban is lehetőség nyílik megismerni a nagybányai festők remekműveit.  

Ferenczy Károly: A vörös fal II. (1910)

 

Vadak voltak-e a nagybányai neósok?

Ninkov K. Olga PhD művészettörténész, a Szabadkai Városi Múzeum muzeológusa, fő kutatási területe az ikonográfia, illetve a vajdasági művészet jellegzetességei. Előadását a nagybányai művésztelep vajdasági résztvevőiről május 28-án, 18 órai kezdettel tartja.  

Barki Gergelyt a nagyközönség leginkább a feltáratlan képek kutatójaként ismeri, akinek nevéhez fűződik Berény Róbert Alvó nő vázával című festményének a felfedezése egy hollywoodi film díszletei között, a formabontó történet bejárta az egész világsajtót. Barki Gergely kutatója továbbá azon művészeknek, akik Nagybányáról indultak majd a világ legnevesebb festőivel alkottak együtt Párizsban és Berlinben. Az elmúlt években pedig a Nagybányán is festett művész házaspár, Galimbert Sándor és Dénes Valéria életművét tárta fel, így a szabadkai tárlaton ebbe a témába is betekintést nyerhetnek a látogatók. Előadása június 15-én, 17 órakor veszi kezdetét Fauv-ok, azaz Vadak voltak-e a nagybányai neósok? címmel. 

A 2020-ban alapított Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány célja, hogy a közép-európai régióban műemlék- vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező épületeket vásároljon, azokat felújítsa, korszerűsítse, majd az ingatlanok hasznosítására új koncepciót alakítson ki, valamint kulturális értékmentő projekteket valósítson meg. Az alapítvány, valamint a kezdeményezésére létrejött kulturális, szellemi örökséget megőrző program célja olyan értéket teremteni, amelyből az érintett országok és települések valamennyi közössége részesülhet.

Ezt is ajánljuk a témában

Elveszett remekművek nyomában: Barki Gergely, a magyar képvadász

A Magyar Nemzeti Galériába került Berény Róbert remekműve, egy portré, amit barátjáról, Weiner Leó zeneszerzőről készített. Hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy magyar múzeum nyilvános árverésen vásárolt festményt közgyűjteménybe. A Mandiner Barki Gergely művészettörténészt kérdezte a kép jelentőségéről, a Nyolcak csoport nemzetközi elismertségéről, valamint Barki személyes kultúrmissziójáról: a huszadik század eleji, elveszett magyar művek felkutatásáról.

 

 

Összesen 201 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Finale
2024. május 18. 17:41
A magyar vadak vagyis a fauvizmus ( fauvizmus vadat jelent) megszuletese Magyaroszagon.Azert hivtak ezt a muveszeti iranyzatot igy mert a szinek bator es mar mar vad vibralo hasznalata nagyon meresznek szamitott abban a szazadban.Bar a barokk is szeretettel hasznalta a szelsoseges feny arnyek megjeleniteset a vasznon a vadak ennel tovabb mentek es olyan szinekkel ujitottak meg az addigi harmonikus szinvilagot amely teljesen ismeretlen volt elotte a muveszetben. Ezzel meg mozgalmasabba es meg intenzivebbe tettek a kepi vilagot. Hatalmas,vilagszinvonalu tehetseges muveszeink vannak,olyanok mint Czobel Bela, Marffy Odon,Kernstok Karoly,,Czigany Dezso, Perlott Csaba Vilmos,,Vaszary stb.. Legyunk rajuk buszkek.
hannibal2
2024. május 18. 16:40
Igen. Valahol itt kezdett elcsesződni a festészet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!