Megszökött egy prérikutya a Fővárosi Állatkertből (VIDEÓ)
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/ZptLuG2KHYzEIeRePOwtVEg28SpImW5mGdm1rIcr2SU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VjZWE5YWE1ZjFhMDRjMDRhNWQ0YjFjZjNmMWUzMGQ4.jpg)
Az állatot végül visszavitték az állatkertbe.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/ZptLuG2KHYzEIeRePOwtVEg28SpImW5mGdm1rIcr2SU/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VjZWE5YWE1ZjFhMDRjMDRhNWQ0YjFjZjNmMWUzMGQ4.jpg)
A modern ember viselkedése úgy érthető meg a legjobban, ha fogságban tartott állatokat tanulmányozunk. A Homo sapiens évezredeken át sikerrel alkalmazkodott közösségeinek és az élet összetettségének a növekedéséhez, ám az utóbbi száz év változásaira nem volt felkészülve.
A világ forrong. A stratégiai nyugalom jegyében ezen a héten is vegyünk a kezünkbe egy klasszikust.
Az 1928-ban született Desmond Morris oxfordi zoológus, etológus (mellékállásban szürrealista festőművész) az ember állatias magatartásformáinak a végletekig megosztó, utánozhatatlan stílusú kutatójaként vonult be a 20. század tudománytörténetébe. Híres könyvei, a The Naked Ape (a meztelen majom) és az éppen ötvenöt éve megjelent The Human Zoo (az emberi állatkert) jelentősen hozzájárultak, hogy – ha nem is elég gyakran, de jobb napjainkon – képesek vagyunk kívülről is szemügyre venni magunkat.