Április 4-én érkezik a hazai mozikba Csáki László első animációs mozifilmje, a Kék Pelikan. A történet középpontjában három barát áll, akik hamisított vonatjegyekkel utaztak és utaztattak másokat is a szabadságba a kilencvenes évek derekán. És hogy teljes legyen a nosztalgia, a bemutató alkalmából újra megjelenik a Pesti Est.
Nyitó- és jelenetkép: Kék Pelikan (Facebook, JUNO11)
***
„A kilencvenes évek elképesztően jó időszak volt ebben az országban, mindenki zizegett, vállalkozott, egymást érték a fesztiválok, sorra nyíltak a kocsmák, szórakozóhelyek. Miközben persze volt egy nagy csalódottság is a levegőben, hiszen a rendszerváltást övező eufória hamar elmúlt, és az élet sokak számára elég nehéz lett” – indokolta meg a sajtóvetítésen Csáki László rendező, hogy a saját fiatalságának visszaidézésén túl miért éppen ez az ellentmondásaiban is nagyon izgalmas kor érdekelte annyira, hogy filmet forgasson belőle.
Méghozzá nem is akármilyet; a Kék Pelikan című egész estés mozi Magyarország első animációs dokumentumfilmje. És amilyen meghökkentőnek tűnhet ez a világban egyébként egyre népszerűbb műfaj, a végeredmény olyan kellemes csalódás. A Csáki által alkalmazott forma ugyanis jól illeszkedik a mondanivalóhoz, ami a felszín alatt nem más, mint annak a vicces-önironikus megmutatása, mi fán terem a magyar kreativitás
– vagy másként fogalmazva, hogyan oldunk meg mindig mindent „okosba”.
A sztori három fő karaktere, Ákos, Laci és Petya, akiknek egyetlen, de annál nagyobb vágya van: Nyugatra utazni a sok évtized után hirtelen kinyílt határokon át. De mit ér a szabadság, ha a drága vonat- és buszjegyek miatt továbbra is csak kevesek tudnak élni vele? Nyilvánvalóan nem túl sokat, így amikor a srácok rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki, egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések, hogy némi Domestos és egyéb rafináltságok segítségével mégis el lehessen indulni világot látni.
Egyben kezdetét veszi a macska-egér harc az innovációra nem különösebben hajlamos korabeli Magyar Államvasutakkal, amelyhez, ahogyan a filmbéli egykori MÁV-vezető fogalmaz, amúgy is „humorérzék kell”. A hamisítóhálózat és haszonélvezői száma folyamatosan nő, amíg az egyre gyakoribb lebukások, illetve a kétezres évek eleji technikai újítások be nem döntik a csaknem egy évtizeden át virágzó iparágat.
Ha valaki esetleg hallott már hasonló történetről – és nem csupán a Moszkva tér című film egyik meghatározó kocsmai jelenetére gondolok –, természetesen nem véletlen. A Kék Pelikan nagyon is valós eseményeket dolgoz fel,
Csáki László éveken át készített interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak a hamis vonatjegyekkel megvalósult külföldi utak.
Sőt, ő maga is utazott így, először 1999-ben Párizsba.
„Elképesztően izgultam, sőt, egy másik hamis jegyet is vittem magammal az Erasmus-ösztöndíjjal kint lévő évfolyamtársamnak, aki ezzel jött vissza. A jegyeket a Kék Pelikan főszereplőitől vettem akkoriban, így ismertem meg őket, illetve a vásárlás és felhasználás folyamatát is” – meséli a rendező.
A különösen a hetvenes években születettek számára tömény nosztalgiabombaként sem utolsó mozi más értelemben is hű marad a valósághoz. Nagy szerepet kap benne például a zene; az Induljon a banzáj!-tól (Bonanza Banzai) a Lidocainon (Hiperkarma) át a Húsrágó hídverőig (Kispál és a Borz) szólnak a dalok, miközben feltűnnek olyan ikonikus egykori szórakozóhelyek, mint a Fekete Lyuk, nem beszélve a kazettás üzenetrögzítők és – a tizenéves gyerekeim szerint ma újra menő – susogós Adidas melegítőfelsők szegélyezte korabeli tárgykultúráról.
Utóbbi szerves eleme volt a Pesti Est, ami nemcsak arra szolgált, hogy mindenki tudja, merre hány méter a budapesti éjszakában, hanem történetesen éppen megfelelő volt a mérete is ahhoz, hogy a hamis vonatjegyeket belerejtve azok nyilvános helyeken is feltűnés nélkül gazdát cserélhessenek. A Kék Pelikan premierjének apropóján ezért most egyetlen szám erejéig,
a régi szerkesztőség összefogásával életre kel az egykor egy komplett generáció szórakozását irányító programmagazin.
Ami csakúgy, mint fénykorában sorba veszi számos budapesti mozi, színház, kiállítótér aktuális programjait, és megidézi a kilencvenes éveket is a korszak legjobb filmjeire, zenéire, legendás helyeire vagy éppen divatjára emlékezve.
A harmincezer példányban megjelenő kiadvány április 3-ától nemcsak a mozikban, a kiemelt szórakozóhelyeken és vendéglátó egységekben (mint például a Szabadság téri Aperitivo) lesz elérhető, de a Wolton keresztül a budapesti Wolt Market megrendelői, a Bolt taxik utasai, valamint a Cyberjump, az Elevenpark, a Laserpark, az Easy Art Space és a Light Art Múzeum látogatói is hozzájuthatnak egy-egy példányhoz.
A kiadó szeretné lehetővé tenni, hogy a Pesti Est megjelenése igazi közösségi élmény legyen, így várja azon régi és új elosztópontok (szórakozó- és vendéglátóhelyek, kiállítóterek, színházak, iskolák, stb.) jelentkezését, amelyek örömmel vennének részt a terjesztésben. A [email protected] címen jelentkezők április 2-án 15 és 18 óra között vehetik át példányaikat a forgalmazó V. kerületi irodájában.
A Kék Pelikan című egész estés animációs film írója és rendezője Csáki László, producere Felszeghy Ádám és Kázmér Miklós. Az operatőr Horváth Árpád, a vágó Szabó Dániel, a zeneszerző Tövisházi Ambrus és Preiszner Miklós. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával az Umbrella Entertainment produkciójában, Temple Réka koproducer szakmai támogatásával és a Cinemon Entertainment gyártásában készült. A Kék Pelikan a JUNO11 Distribution forgalmazásában április 4-étől látható a hazai mozikban.
Április 4-én mutatták be Csáki László első egész estés, témájában és formájában is különleges moziját. A Kék Pelikan tömény nosztalgiabomba, vagy még inkább a kilencvenes éveink nagyon vicces esszenciája, amikor egy egész generáció váltott hamis vonatjegyet az oly régóta vágyott szabadságba.
A Tisza-féle SZJA-javaslat az ügyintézők pénztárcáját is komolyan sújtaná.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
Hagyjuk a könnyezős történeteket arról, hogy csak a fenyegetések miatt volt nála, alkalmilag. Mindig hordta, mindig jogellenesen.
Az eset súlyos kérdéseket vet fel a NATO-légvédelem jövőjét illetően is.
Petőfi négyökrös szekerén zötykölődve nem volt kérdés, mikor jön egy kátyú, az utas háta azonnal jelezte. Ma viszont a lengéscsillapítók és az aszfalt gondoskodnak róla, hogy ne essünk ki a kocsiból. A gazdaságban is léteznek ilyen „komfortfokozók”, az árrésstop is éppen ezt a szerepet tölti be. Sebestyén Géza írása.
Európa mindig megfeledkezik arról, amiről a versenytársak soha: a gazdasági és biztonsági önérdekek kőkemény realitásáról. Molnár Dorina írása.
A Tisza Párt titkos programjának az elemei 2014 óta megtalálhatóak a baloldali pártok programjaiban.
