A nyugati mainstream jobboldal már nem különböztethető meg a baloldaltól

Bármilyen gyakran idézzük is Roger Scruton mondását, miszerint „a konzervativizmus inkább ösztön, mint elv”, a pontos jelentését megragadni csak nehezen tudjuk. Szerencsére, a nevezett filozófus több kötetet is szentelt a kérdésnek, így kellő mélységben is megismerhetjük nézeteit. Nyilván megkerülhetetlen kérdés, hogy mennyiben érvényesek Scruton felvetései a magyar helyzetre. Mind a hazai közélet, mind a magyarországi életvilág eltér az angliaitól, miképpen más a magyar (bölcselő) észjárás is. 

Most három eszmetörténész, Megadja Gábor, Molnár Attila Károly és Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa beszélgetett a filozófus maradandó életművéről Scruton magyarul most megjelent könyve kapcsán (A konzervativizmus, MCC Press).

Mint a beszélgetésből kiderült, Molnár volt Scruton első magyarországi fordítója, bár Scruton maga csak ’92-93 táján jött el hozzánk először, de az érdeklődő olvasók már korábban is megismerkedhettek vele. Scruton mintegy 50 könyvet írt életében, általában évente egyet, termékeny író volt, de magyarul csak tíz kötete jelent meg, s ebből legalább három a konzervativizmussal foglalkozik. Megadja szerint Scruton politikailag is aktív volt, a nyolcvanas években a kelet-európai ellenzéki mozgalmakkal tartotta a kapcsolatot, később Orbán Viktorral ápolt szívélyes viszonyt, ennek az oka az volt, hogy az akadémiai életből kiszorították.

A konzervatívok belépése a filozófia területére modern dolog – jelezte Molnár.

A huszadik században történt meg, hogy néhány értelmiségi, mint Scruton vagy egy nemzedékkel korábban Oakeshott megjelent filozófiai igénnyel. A liberalizmusnak és a szocializmusnak voltak nagy szerzői nagy könyvekkel, ezek értelmiségi ügyek voltak, azokból lett társadalmi mozgalom. Megadja szerint viszont Oakeshott nem volt politikailag aktív, inkább reagált a dolgokra. Utólag Oakeshottból liberálist faragni „emberrablási kísérlet”, ezt azért csinálják – Molnár szerint – mert ma ez az uralkodó szemlélet, tehát ha mainstreammé akarod tenni, be kell bizonyítani, hogy liberális volt, „elfér közöttünk”. Megadja szerint ezt Scrutonnal is el akarták játszani, de „ő még életben volt és meg tudta magát védeni”.

Megadja szerint a modernitással megjelent ideológiák valláspótlékok. A konzervatív gondolkodás viszont nem egy sokadik ideológia volt, hanem ezekkel szemben jött létre, mondván: az ilyen valláspótlékok rossz következményekhez vezetnek. Molnár szerint Scruton népszerűségét az is magyarázza, hogy nem nagyon látjuk, hogy Nagy-Britanniában lenne következő hullám. Szilvay szerint „a toryk nem toryk”, Molnár szerint sem hűségesek az alapelvekhez. A nyugati jobboldalnak két útja van a Molnár Tamás Kutatóintézet igazgatója szerint: az egyik oldal konfliktust gerjeszt az uralkodó globális elittel, ennek az irányzatnak erős konzervatív identitása van.

A másik irányzat főleg a németeket, hollandokat és a brit torykat jellemzi, eszerint „mi a liberálisok kistestvérei vagyunk”, és így

 Az egyik út meredekebb, a másik kényelmesebb, de annak a végén az identitás elvesztése van. Az éles helyzetekben Scruton az előbbihez tartozott, beszólt a brit egyetemi világnak, és ezt udvariatlan módon is tette, nem is nagyon díjazták. A „kurucos” magyar politikai kultúrában viszont erre van affinitás – mondta Molnár.

Szilvay szerint kérdés, hogy a „fontolva haladó” ugyanarra tart-e, mint a liberálisok, csak „lassabban és nyugisabban halad”, vagy valami egészen mást akar? Megadja szerint, ha egy nyugati liberális ott tart, hogy a gyerekeket is át lehet operálni, akkor arra a nyugati konzervatív azt mondja, hogy „még ne”, de a melegházasság már rendben van. Németországban és Svédországban az a „szélsőjobboldali”, aki azt mondja, hogy „védjük meg a melegeket” az iszlámtól, és legyen szekuláris állam, mindenki éljen úgy, ahogy akar. 

Ebbe a csapdába estek bele a nyugati konzervatívok, ezért kelt megütközést Trump vagy Orbán, mert ők legalábbis néhány dologban radikálisan mást képviselnek. 

A kérdés, hogy hogyan hozunk döntést?

Molnár szerint sok új dolog jön be – étel, szokások, stb. –, ezeket ki lehet próbálni, ha jó, megtarthatjuk, de ha nem jó, el kell vetni. Scruton szerint viszont a mai világ sem teljesen pocsék, hogy „tűzre vele”. Ezer gond van vele, a csonka családokon át a demográfiai gondokon keresztül az elmagányosodásig és a social médiáig, de a jó válasz nem az, hogy az egészet utasítsuk el. A „tiszta lapra” törekvés a forradalom, de Scruton pont azt mondja, hogy sok jó dolog is van a modernitásban, ezeket érdemes megőrizni. Az utazás, a szólásszabadság, az orvoslás eredményei jobbak, a jó dolgokat meg kell tartani. Kritizálni kell, a konfliktusokat kell vállalni, és vállalni kell azt is, hogy anyagilag az ember ellehetetlenül – zárta gondolatait Molnár.

Fotó: Wikimedia Commons