A Szent Korona hiteles másolatát állították ki Debrecenben

A Szent Korona hiteles másolata is látható a debreceni Déri Múzeumban vasárnap nyílt időszaki kiállításon, amely annak állít emléket, hogy Debrecen 170 évvel ezelőtt fél évig a nemzet fővárosa volt. 

Papp László, Debrecen polgármestere A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849 című tárlat megnyitóján felidézte: a magyar történelem szempontjából rendkívül fontos időszakban volt a nemzet fővárosa Debrecen. 

„Debreczen népe! Ime, én a nemzet nevében Debreczen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom s az országgyűlést és kormányt a debreczeniek becsületérzésének rendíthetetlen sziklájára helyezem" – idézte a polgármester Kossuth Lajos 1849. január 6-i kiáltványának záró sorait. Hozzátette: a főváros szerepét egyebek mellett a Szent Korona Debrecenbe szállítását követően, ténylegesen január 9-től töltötte be a város. 

„Debrecen mindazért lehetett a szabadság őrvárosa, amit a magyar nemzetért és az államiságért 1848-49-ben tett. Azért lehetett az ország másik fővárosa, mert polgárainak hazaszeretete, hűsége, áldozatkészsége olyan védelmet biztosított a kormánynak és az országgyűlésnek, amely erősebbnek bizonyult minden katonai erődítménynél" – fogalmazott Papp László. 

Hangsúlyozta: a kiállítás az első programja annak a fél évig tartó eseménysorozatnak, amellyel a 170 évvel ezelőtti eseményekre emlékeznek a városban. 

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója elmondta: a kiállítás két „ékköve" a Szent Korona 2000-ben készült hiteles másolata, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából egy hétig láthatnak az érdeklődők, valamint Kossuth Lajos 1849. január 6-i kiáltványának egyik eredeti példánya. 

A kiállítást megnyitó Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosa kiemelte: Debrecen jó választásnak bizonyult, működőképes fővárosa volt Magyarországnak. Hozzátette: a debreceniek ma is joggal lehetnek büszkék arra az időszakra. 

A tárlaton egyebek mellett korabeli bankókat, a debreceni Sesztina cég Kossuth-plakettjét, Kossuth Lajos 1848-as pénzügyminiszteri jelentését és az 1849-ben Gödöllőn kelt Szózatának kéziratos változatát is láthatják az érdeklődők. A kiállítás március 3-ig látogatható. 

(MTI)