A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkcióját adták elő a székelyföldi búcsújáróhelyen.
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verzióját 25 ezer néző látta a csíksomlyói Nyeregben szombaton – közölte a Nemzeti Színház az MTI-vel vasárnap.
A közlemény felidézi, hogy az ingyen megtekinthető produkciót eredetileg a Nemzeti Színház mutatta be 2017 tavaszán. A Csíksomlyón felállított, 65 méter szélességű színpadon négy napig folytak a próbák. Az előadásban 150 táncos, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei és erdélyi tánccsoportok, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, a Mereklye Táncegyüttes (Csíkmadéfalva), a Borsika Táncegyüttes (Csíkszereda) és az Ördögborda Táncegyüttes (Balánbánya) táncosai vettek részt. Az 50 fős gyermekkórus tagjai a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkarból (Szováta), a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kórusból (Sóvidék és Nyárádmente) és Böjte Csaba gyermekotthonából érkeztek.
A produkcióban hat zenész szolgáltatta az élőzenei kíséretet, és a Nemzeti Színház társulatának 16 színésze vett részt, kiegészülve az erdélyi származású Molnár Levente operaénekessel, aki ezúttal prózai szerepet, Pilátus alakját formálta meg. A három különálló színpadból, 400 négyzetméter vetítőfelületből megvalósuló színpadi installációt helyi vállalkozások és a Nemzeti Színház 40 fős műszaki csapata építette meg. A produkció táncdramaturgja Zs. Vincze Zsuzsa, társrendező-koreográfusa a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán, rendezője a Nemzeti Színház főigazgatója, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila volt.
Az előadáson jelen volt a színpadi mű egyik szerzője, Szőcs Géza Kossuth-díjas író-költő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, számtalan anyaországi és erdélyi közéleti személyiség, egyházi vezető, illetve egyházi és civil szervezeti delegáció. A produkciót a Duna televízió közvetítette.
A közlemény idézi Vidnyánszky Attilát, aki elmondta: „színházrendezői életem talán legfontosabb előadása valósult meg, és egyben az a régi álmom, hogy a Csíksomlyói passió csodálatos szövegei a dráma címadó helyén hangozhassanak el. Hálás vagyok minden egyes nézőnknek, életre szóló élményt adtak mindannyiunknak. Hónapokig a hatása alatt leszek az előadásnak, amely rengeteg inspirációt és energiát adott a társulatnak a következő évek munkájához. Nagyon szeretnék visszatérni más produkciókkal a Nyeregbe. Különösen hálás vagyok az erdélyi szervezőknek, lenyűgöző munkát végeztek.”
Zsuráfszky Zoltán szerint a szombati bemutató „egészen különleges, megismételhetetlen este volt. Azt kívánom minden magyar művésznek, hogy legyen lehetősége legalább egyszer az életben átélni azt a szeretetet és lelki összetartozást, ami megérintett bennünket Csíksomlyón. Szakmai szempontból nagy kihívás volt a saját táncosaink és az erdélyi táncosok összehangolása ennyire rövid idő alatt, de elmondhatom, hogy kiválóan sikerült”.
A Csíksomlyói passió című előadás novembertől újra látható lesz a Nemzeti Színház színpadán.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”
„Isten sosem fárad bele a megbocsátásba” – ha csak annyit ér el a Café Francesco, hogy ez a falára írt üzenet bevésődik a szívekbe, már megérte.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
