Újítanak a Business Wine-kóstolókon

Egy ideje már hallani városszerte a Business Wine-rendezvényekről, melyeket elegáns hotelek dísztermeiben tartanak hazai üzletembereknek, valamint multinacionális cégek felsővezetőinek, utóbbit Elit Wine néven. Hat állomás van eddig a szervezők mögött, akik idén ősszel számos újítást hoznak be az eseménysorozatba, tudtuk meg a Pesti Vigadóban tartott keddi sajtótájékoztatójukon, amin Gazdig Gergő, a rendezvény alapítója, egyben a Terroir Consulting borászati tanácsadó cég vezetője beszélt céljaikról. A kulcsszó a networking – egy pohár jó magyar borral a kézben.

A üzlet koccintással kezdődik

Rendezvényeiken kifejezetten a csúcsborok kerülnek terítékre, az egyik fő kiállító Malatinszky Csaba villányi borász. „Legfőbb célunk, hogy a különböző üzleti szektorok képviselői egymásra találjanak, és hasznos partnerkapcsolatokat építsenek ki egymással” – mondja az alapító. „A programokon résztvevők a rendezvényen rengeteg kontaktot szereznek, és másnap kipihenve, azokat szelektálva azokat keresik fel, akikben leginkább látták a potenciális együttműködő fél lehetőségét” – vázolja fel a kapcsolatépítés nem túl bonyolult receptjét Gazdig Gergő.

A Business Wine-rendezvények borászati arculatfelelőse Kuti Vilmos, aki korábban a Mandiner.bor szerzője is volt, majd a lapunknak végzett munkát követően az Európai Unió ösztöndíjasaként az európai agrárpolitikát alakító döntési folyamatokat tanulmányozta, melynek folyamán több alkalmat is kihasznált, hogy magyar borokat mutasson be Brüsszelben, Strasbourgban, Párizsban – sikerrel. Az itt nyert tapasztalatokat használja fel most arra, hogy a rendezvények főként a hazai kkv-szektorból kikerülő vendégkörének figyelmét idén ősztől számos új dologgal kösse le.

Újítanak a repertoáron

Kuti Vilmos elmondása szerint célja az, hogy érdekes és közérthető módon szóljanak a borokkal leginkább még csak ismerkedési fázisban lévő közönségnek. Szerinte ehhez fiatalossá kell tenni a rendezvényt, mégpedig háromféle módon. Az első a fiatal magyar borászokat tömörítő Junibor-egyesülettel történő együttműködés, melynek során juniboros borászok is feltűnnek a kiállítók, előadók között – mint például az etyek-budai borvidéken gazdálkodó Hernyák Tamás, aki a Business Wine szeptember 4-i találkozóján Etyek üzleti-turisztikai lehetőségeiről tart majd előadást.

A második újítás a hazai, nemzetközileg is akkreditált Vinagora-borversenyen kifejezetten jól szereplő borok bemutatása, a harmadik pedig az egyik fővárosi borszakértő-képző iskolával, a CEWI-vel való együttműködés, melynek során a résztvevők némi boros oktatást is kaphatnak a rendezvényeken. Mind a juniboros, mind a CEWI-s együttműködés még tárgyalás alatt áll. Ezeken túl Kuti Vilmos beszélt arról is, hogy nem csak fiatal vállalkozókat, de fiatal borászokat is be szeretnének vonzani kiállítónak, mert ahogy fogalmazott: „misszióértéke van a tehetségkutatásnak”. Esetleges külföldi kóstolókról is szó volt, az elsőt Brüsszelben, az Európai Parlament épületében rendezik. Szintén újdonság, hogy a Duna Borrégióval együttműködésben négy alkalommal összesen tizenhat alföldi borásznak biztosítanak lehetőséget a bemutatkozásra.

Szájon át történő sztereotípia-lebontás

Utóbbiról Dlusztus Imre borszakírótól, az alföldi borok elkötelezett hírvivőjétől megtudtuk, céljuk „a szájon át történő sztereotípia-lebontás”, ugyanis úgy tapasztalják, nem a legelőnyösebb kifejezések jutnak a fogyasztók eszébe az alföldi borok kapcsán. Három fő előítéletet nevezett meg a borszakíró: hogy az alföldi borok sík vidéken teremnek, hogy ezek homoki borok, és hogy a nagy, híres szőlőfajták nem adnak jó bort az alföldi borvidékeken. Dlusztus úgy látja, már maga a megközelítés is rossz, hiszen „a világ bortermelésének 95 százaléka síkvidéki szőlőből származik”, és ha nevén nevezzük a dolgokat, nincs is Magyarországon hegyvidéki bor, hiszen a legmagasabban, 470 méteren fekvő egri Nagy-Eged-dűlő is csak egy domb a földrajzkönyvek fogalmai szerint.

Dlusztus ebben a kontextusban az alföldi borok melletti érvként hozta fel a francia vörösboros bezzegborvidéknek számító Bordeaux tengerszint feletti magasságát – szerinte ennek 130 méteres értéke megegyezik Koch Csaba hajós-bajai borász borotai területeiével. A homoki bor sztereotípiájára rácáfolva megtudtuk: csak egy kis részét alkotja a 23 ezer hektáros termőterülettel rendelkező Alföldnek a „vakolóhomok”, a többi terület vagy barnahomok, vagy kevert talaj vagy éppen zsíros fekete föld, a kerítésen túl, a Vajdaságban pedig darázsköves homokot is találni.

A többi borvidéktől eltérő fajtaválaszték kapcsán Dlusztus azt tanácsolja, fordítsuk meg a kérdést: „az Alföld a hungarikumfajták génbankja” – és lehet, hogy a furmint, a hárslevelű vagy éppen a cabernet sauvignon nem mindenhol ad itt jó bort, ellenben a cserszegi fűszeres, az izsáki sárfehér, az irsai olivér és a kövidinka jól érzi magát az Alföldön, nem beszélve arról, hogy kifejezetten keletje van a világpiacon az alföldiekhez hasonló könnyed, illatos fehér- és rozéboroknak. „Szájon át történő sztereotípia-lebontás, ez az, amit tanácsolok” – ismételte meg a végén Dlusztus Imre.

A következő rendezvényt szeptember 4-én tartják a Vigadóban.