Barátságos mérkőzés: két hárslevelű, egy tokaji dűlő

Tokaj-Hegyalján nagyjából háromszáz különböző dűlőt különböztetnek meg, azonban ezeknek csak egy részéről készül olyan bor, ami kimondottan a dűlő terméséből készült. Még kevesebb olyan dűlő van, ahonnan több dűlőszelektált bort is lehet kóstolni. A nagynevű mádi dűlőkön kívül tényleg csak néhány. A tarcali Barát-dűlő viszont pont ilyen, a Bél Mátyás-féle dűlőklasszifikáció még ráadásul az első osztályba is sorolta. A Kopasz-hegy délnyugati oldalán fekvő terület termőtalaja lösz, alapkőzete dácittufa. Meleg területnek számít, itt fakadnak a hajtások először, és a szüretet is itt szokták kezdeni. A Bodrog Borműhely és a Gizella Pince is készített innen bort 2012-ben.

Melyik mit tud?

A két pincészet bora nagyjából hasonló paraméterekkel rendelkezik. A Bodrog Borműhely egyik tulajdonosától, Farkas Krisztiántól a borok kóstolása után kapott információk alapján a szőlők 130-160 méter közötti magasságban vannak a meredek lejtőn. A szőlőket az 1980-as években ültették, a Gizella területe esetén ez 1984-et jelent, és nagyjából tíz sor választja el a két pincészet szőlőjét. A szüret mindkét bor esetében szeptember végére esett, a Gizellánál duplán: szeptember 19-én és 27-én. A borászok a borokat félszárazra erjesztették ki, a Bodrogban 9, míg a Gizellában 15 gramm cukor maradt, az alkohol azonban így is 15 illetve 14,5 százalékos. A savtartalom 5,4, valamint 5,8 gramm/liter. Izgalmas és örömteli volt a két bort együtt kóstolni, és érezni, hogy a borászok elképzelései hogyan képesek módosítani két, nagyon hasonló alapanyagot.

Ezt tudja nyitáskor a Bodrog Borműhely

Hajdú János és Farkas Krisztián 2007-ben alapították meg Bodrogkisfaludon pincészetüket. A Barát-dűlőben 0,7 hektárnyi területet bérelnek 2012 óta, azaz ez az első bor, amit a területről készítettek. A bor közepes citromszínű. Szikárabb illat jellemzi, kezdetben zárkózott, idővel nyílik: az ananászos illat kezd dominálni mangóval, mellette megjelennek sárga virágok és egy kis mineralitás. Újabb idő elteltével az illatban grillázsos jegyek is előbukkannak, kevéske édes fűszerrel.

Az első korty meglepetésszerű. Szinte üres, uralja az alkohol, valamint a mandulás kesernye, ízjegy szinte alig fedezhető fel. Ahogy melegszik és levegőzik, megtelik élettel a korty, egyre inkább érezni lehet az ananászos, trópusi gyümölcsös jegyeket ízében is. A keserűség szinte teljesen eltűnik, már csak kiegészíti a kortyot, ahogy az alkohol rendkívüli túlsúlya is múlttá válik. Egyre több réteg és struktúra jelenik meg, a trópusi gyümölcsökkel, a fűszerekkel és az ásványossággal. A maradékcukor szépen kerekíti a kortyot. Nagy, szikár és egyenes bor, de mégis elegáns, Balassa István boraihoz lehetne leginkább hasonlítani. Az első, még túlzottan alkoholos korty után öröm volt, hogy ilyen szárnyalást mutatott be a bor. 87-88 pontot adtunk neki.

Ez tudja nyitáskor a Gizella Pince

Szilágyi László bora egy árnyalattal világosabb színű, mint a Bodrog Borműhelyé. Illatban intenzívebb, és szélesebb, itt inkább a trópusi gyümölcsök illata együtt figyelhető meg, hárs virággal, és szintén kis ásványossággal. A korty is intenzívebben nyit, kezdetben szintén megfigyelhető egy kis mandulás kesernyésség, ami idővel elmúlik. A korty egy kicsivel még tisztább, kristályosabb, mint a Bodrog Borműhelynél, és szélesebb, kevésbé strukturált, nincs annyi réteg benne. Ízben trópusi gyümölcsök, ásványok és fehér virágok jelennek meg benne, és a cukorérzet egyértelműen magasabb ebben a borban – mint később kiderült, ez analitikailag is így van –, ettől könnyedebb, populárisabb lesz. Idővel krémesedik is egy kicsit. Ezektől az eltérésektől eltekintve a pontszámban különbséget nem adnék, 87-88 pont jár neki is.

Az, hogy ki melyiket választaná, ízlés kérdése, az eltérések a két bor között nüansznyiak, mégis megfigyelhetőek az illatban, a korty szélességében és strukturáltságában.

Hét óra elteltével ismét ránéztünk a borokra

Hét óra elteltével már komolyabb különbség figyelhető meg a két bor között. Ekkora jobban kinyílnak és megmutatkoznak a eltérések, amiket már a nyitás után is érezni lehetett, igaz, csak picikét. A Bodrog Borműhely Barátjának illatában egyre több lesz a mézesség, valamint a rengeteg édes fűszeres, hordóból jövő jegy. Vadabb, még szikárabb, még gazdagabb lesz. A gyümölcsök szinte teljesen háttérbe szorulnak.

Eközben a Gizella Pince bora is nyílik, még intenzívebb, még gazdagabb lesz az illat és az íz is. Hasonlóan a Bodrog Borműhelyéhez mézesség is feltűnik, de nem olyan mértékben, és egy kis édes citrusosság. Itt az illatban a gyümölcsök és a virágosság dominálnak, ahogy az ízben is. A gizellás tisztaság, légiesség még inkább kijön, mint korábban, a cukor a gyümölcsösséget nagyon szépen helyezi előtérbe. Egy kis barackosság is felfedezhető lesz a kortyban. A Bodrog Borműhely bora érzékenyebb a hőmérsékletre, érdemes megvárni, amíg felmelegszik, miután kivettük a hűtőből, de a Gizella is több ízjegyét képes akkor megmutatni.

Egy nap elteltével megint megnéztük a két bort

Újabb egy nap elteltével mindkét bor remekül áll, a szerkezetek viszik őket, még ha az aromák intenzitása mindkettőnél egy kicsit csökkent. A Bodrog Borműhelynél összébb simult az illat, visszafogottan elegánsabb lett, de a karakter nem változott, továbbra is a hordófűszeres, mézes, kicsit gyümölcsös és ásványos irányvonalon mozog. Érdekes viszont, hogy a kortyban újra elkezdtek teret nyerni a gyümölcsök. A korty szintén összébb simult, de a lendületéből semmit nem vesztett. Lágyabb lett.

A Gizella Pince borának illatában megjelent egy kicsi viaszosság. Az illat simább lett a Bodrogéhoz hasonlóan, a mézes, trópusias jegyek mellett egy kis sárgabarackosság is fel-felvillan. Ízében is megjelenik a pici viaszosság, ami a mézességgel együtt egy kicsit előtérbe kerül, míg a korty kicsit visszafogottabbá válik. A gyümölcsdominancia megmaradt, és több fűszeresség és ásványosság jelenik meg benne. Sokkal krémesebbé vált, mint korábban, a korty szinte végiggurul a szájban.

A két bor szárazpróbája viszont hihetetlen dolgokat mutat. Ugyanaz az intenzitás jelenik meg benne, mint korábban, és még 10 perccel később is tombolnak az aromák a poharakban.

Két és fél nap után már nem bírtuk tovább

A bontás utáni harmadik estén a palackok alján már csak 1-1,5 deci maradt, így végül két és fél napig tartott a teszt. A Bodrog Borműhely bora illatban tompult, egy kis oxidációt is érezni lehet már. De aggodalomra nincs ok, maradtak a hordófűszerek és egy kis gyümölcsösség a borban, a korábbi nagyon határozott egyenességéből vesztett főként. A kortyban az alkohol már jobban meg is fűt, és az oxidációt az ízben is érezni lehet, ezért több kesernyésség kezd benne megjelenni, és az eddigi fűszeres-gyümölcsös egység is kezd kicsit külön útra kerülni. A pohár szárazpróbája még mindig hihetetlen intenzív aromákat hoz. Ez a bor remek választás azoknak, akik kedvelik a hordósabb, magas alkoholú, szikárabb struktúrájú borokat, és tokaji dűlőst választanának elérhető áron.

A Gizella Pince bora új rétegeit mutatja meg két és fél nap után, mosolyt csalva az ember arcára. Az intenzitása fennmarad az illatnak, a viaszosság megerősödik kicsit és gyurmásság társul hozzá. A gyümölcsök sokkal inkább barackosak kezdenek lenni, de azért megmaradnak a trópusiak, és a fehér virágok is az illatban, ami teljesen buja lesz.

A korty ezt a bujaságot nem adja annyira vissza, de az előző nap mutatott formáját hozza a bor. Ízben is inkább a barackosság, mintsem a trópusi gyümölcsök lesznek a vezetők, és talán egy picit tompult is az intenzitás, de bőven hozza magát. Ez a bor egy populárisabb megfogalmazása a dűlőnek, a tisztaságával és a gyümölcseivel hódít, és a magasabb cukrot is szépen bedolgozta, ami sokaknak tetszhet. Azok számára lehet jó választás, akik inkább az édesebb borokat kedvelik, de szeretnének ismerkedni a szárazabb borokkal. Tökéletes élményt nyújthat ehhez nekik.

A nyitókép a Gizella Pince Facebookjáról származik. A kép 2013 májusában készült.