Pimasz trükkel játssza ki a betétdíjas rendszert a magyar üdítőitalgyártó
Erre eddig senki nem gondolt.
A Varga Pincészet a borfesztiválon elmagyarázta, miért tért át saját betétdíjas palackokra, melyekért 99 forintos betétdíjat kell fizetni a boroknál megszokott 10-20 forintok helyett. Az új Varga-palackban több az anyag, és nem néz ki úgy, mintha csehszlovák lenne.
A Varga Pincészet a jövőben csak saját logós, betétdíjas üvegben palackozza borait, ez környezetbarát és költségtakarékos megoldás, ami versenyelőnyt jelent a külföldi termékekkel szemben is, mondta Varga Bálint, a Varga Pincészet ügyvezetője szerdán sajtótájékoztatón, a budai Borfesztiválon. Annak, hogy ezt meglépték, az egyik oka az volt, hogy saját borosüveggel is meg akarták mutatni: a Varga-borok minőségileg különböznek az akár 199 forintos palackárú olcsó, főként import boroktól.
Varga Bálint felidézte, hogy korábbi palackjaikról egy áruház beszerzője azt mondta, elég csehszlovák kinézetűek. Így néztek ki korábban, ha nem emlékezne rájuk:
És így néznek ki most, ezek már a 99 forintos betétdíjú új Varga-palackok. Varga Bálint szerint ezekben az anyag is több: a normál borospalackok körülbelül 420 grammot nyomnak, míg a dombornyomott Varga-palackok közel fél kilót.
A Varga Pincészet 2013 január elsején vezette be a sajátgyűjtésű rendszert, azóta a rendszerben lévő Varga-logós üveg 70 százalékát visszavitték a vevők. Számításuk szerint az évi eladott 5 millió palackból 4-4,5 milliót vesznek vissza, ami üvegenként 63 forint megtakarítást hoz a palackozáskor, a vásárlónak pedig 99 forintot térítenek vissza visszaváltás esetén. Jelenleg mintegy 2,8 millió Varga-logóval ellátott borosüveg van a rendszerben, ennek az értéke 200 millió forint, és 150 ezer rekeszt mozgatnak 180 millió forint értékben, ez a mennyiség növekedni fog.
Ha a mostani 4 millió palackot egymás mellé helyeznénk, a sor a budavári Magyar Nemzeti Galériától egészen Aradig tartana, és 85 kamiont töltene meg.
A sajátgyűjtésű rendszer bevezetését a kereskedelem elfogadta, a környezettudatos kereskedők pedig egyértelműen támogatták, de voltak kétkedők is — mondta Varga Bálint, aki szerint rendszerük révén megvalósul a szennyező fizet elv is, mert az bukja el a 99 forint betétdíjat, aki nem vesz részt a visszagyűjtésben. Vargáék szerint a fogyasztó mindenhogyan nyer a rendszerrel, itt van róla a slide:
Wégner Krisztina, a szelektívhulladék-területet koordináló állami szervezet, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség főosztályvezetője elmondta, hogy a csomagolási hulladék egyik kiemelt eleme az üveg. A magyarországi teljes éves csomagolás-kibocsátás 1-1,1 millió tonna, ebből 500-600 ezer tonnára tehető a visszagyűjtés, az üvegnél ennél kedvezőtlenebb az arány, 100-110 ezer tonnás kibocsátás mellett 30-35 ezer tonna csak visszagyűjtés.
Wégner Krisztina elmondta, hogy az idén szeretnék elérni az üvegeknél a 60 százalékos visszagyűjtési arányt úgy, hogy az ügynökség az ipari szereplőknél és a visszagyűjtő rendszert működtető közszolgáltatóknál tovább emelné a begyűjtésért járó díjat. Hogy ez mennyi lesz, nem tudni még. Egy azonban biztos: uniós előírás alapján 2020-ra, 2025-re és 2030-ra 70, 80 és 90 százakra kell növelni a visszagyűjtési arányt.