Weöres Sándorra emlékezett a Magyar Írószövetség

Kalász Márton Kossuth-díjas költő kiemelte: Weöres pályája irodalomtörténetileg feltártnak mondható, művei jó kiadásokban hozzáférhetők, nem feledkezik meg róla a szakirodalom sem. „Azonban verseit nem szabad úgy olvasni, hogy kulcsot adnak kezünkbe, a versekhez csak a versek vezetnek el, a versekhez csak a versek adnak kulcsot, egyik a másik után és a másik az egyik előtt, és bonyolultan összeszövődve és távolról válaszolnak egymásnak” – fogalmazott.

Weöres Sándor 2002 óta védett sírját ebben az évben állította helyre a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság. Radnainé Fogarasi Katalin, a bizottság főtitkára az MTI-nek elmondta: a védett sírok felújítását akkor végzik el, ha a sír életveszélyesen megrongálódott, illetve ha kerek évfordulóról van szó. A Weöres-síremlék felújítása kevesebb mint egymillió forintból készült el. A bizottság 2013-as felújítási tervében szereplő védett sírok között szerepel még többek között Czakó Zsigmond író, Jékely Zoltán, író, költő, műfordító, Kőrösi Sándor nyelvész, Török Flóris honvédszázados, Vörösmarty Lili színésznő, Ranschburg Pál elme- és ideggyógyász, Kornis Gyula filozófus, Polik Dezső operatőr és Haraszti Gyula irodalomtörténész sírja.

A sírok védetté nyilvánításáról a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, kezelésükről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodik. Weöres Sándor költőként, íróként, műfordítóként és irodalomtudósként egyaránt ismert, munkásságát Baumgarten-, Kossuth-, és Magyar Örökség-díjjal is elismerték.