83 éves volt.
Életének 83. évében kedden elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (Retörki) tudományos tanácsának elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja – közölte az intézet az MTI-vel.
Mint írták, az 1944-1945-ös nemzeti ellenállás és az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének ismert kutatója Budapesten született 1943. június 25-én. 1967-ben magyar-történelem szakos diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1996-ban megszerezte a történettudomány kandidátusa fokozatot, 2004-ben habilitált.
Hozzátették: 1990 előtt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Művelődéskutató Intézet tudományos munkatársaként, történész kutatóként és egyetemi oktatóként dolgozott, volt osztályvezető a Művelődésügyi Minisztérium kabinetirodájában, majd a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület kormányfőtanácsosa volt. Részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc alatti sortüzek történetét kutató Történelmi Tényfeltáró Bizottság munkájában, 1997 és 2013 között pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének intézetvezetője volt.
2013. július 1-jétől, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum megalakulásától kezdve tudományos főigazgató-helyettes, 2021-től tudományos igazgató, majd 2022-től a Retörki tudományos tanácsának elnöke volt. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány felügyelőbizottságának tagja, a Szabadságharcosokért Közalapítvány felügyelőbizottsági elnöke, majd 2021-től a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja volt.
2000-ben a Magyar Érdemrend Tisztikereszt (Polgári Tagozat) kitüntetéssel, 2013-ban a Magyar Érdemrend Középkereszt (Polgári Tagozat) kitüntetéssel, 2022-ben pedig Széchenyi-díjjal ismerték el kiemelkedő tudományos munkásságát, sokrétű életművét. M. Kiss Sándor több mint fél évszázados munkássága során tudományos és ismeretterjesztő írásai és előadásai mellett tanárként egyetemi hallgatók százainak pályáját egyengette.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság M. Kiss Sándort saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla
***
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A tanár úr, M. Kiss professzor, Sanyi bácsi – a magyar történetírás egyik nagy öregje távozott. Sőt, a 20. századi magyarországi diktatúrák kutatásának nagy öregje. Máthé Áron írása.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
Az emlékezet egy közösség önazonosságának leghatékonyabb alakítója. Harrach Péter írása.
Egy szentendrei ház ablakából lőtt a támadó.
A szálak Kijevtől Brüsszelen át a Tisza Párt müncheni egyeztetéseiig vezetnek, a cél pedig nem kevesebb, mint a magyar kormány sarokba szorítása – akár a hazai üzemanyagárak drasztikus emelkedése árán is.
Panyi Szabolcsot, a Soros-hálózat egyik jól ismert, külföldről fizetett „újágíróját” vetették be.
