Tiffán Zsolt új javaslatot nyújtott be a hegyközségi törvény módosítására. A fideszes képviselő-borász szerint az eredetvédelmi szabályok piaci érvényesülését az szolgálja jobban, ha az egyes borvidékek mögött egységes termelői közösség áll.
A parlament honlapjára pénteken felkerült javaslat indoklása szerint a hegyközségi szervezetek megalakulása óta - ennek kezdete 1995 - a szervezetek tevékenységében és a borpiacon, a jogi és a piaci környezetben történt változások teszik szükségessé a hegyközségi rendszer átalakítását, új hegyközségi törvény megalkotását. A törvényjavaslat előterjesztője szerint a bornevek - az eredetvédelmi szabályok - piaci érvényesülését az szolgálja jobban, ha az egyes borvidékek mögött egységes termelői közösség áll. Ennek érdekében a szabályozási környezetnek az életképes és működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését kell ösztönöznie.
Ezért a hegyközségek esetében a törvényjavaslat szigorítaná a minimális területi feltételeket, egyben megteremtené annak lehetőségét, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként való elismertetését. Az új hegyközségi törvényjavaslat módosítja a hegybíró státuszát. Jelenleg a hegybíró választott tisztségviselő, a javaslat viszont a kinevezésüket a nemzeti tanács titkárának feladatává teszi. Az indoklás szerint azért, mert a hatósági ügyekben eljáró hegybírót függetleníteni kell a hegyközség tagságától. Régóta vitára ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere.
A javaslattevő szerint a hegyközségek megfelelő működéséhez az szükséges, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezért a javaslat szerint meg kell szüntetni a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát. A törvényjavaslat lényeges eleme az is, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004-es törvény módosítása a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok nyilvántartásának vezetését. Az ezzel kapcsolatos változásokat az új hegyközségi törvényben is szükséges rendezni - olvasható a törvényjavaslatban.