Itt a tokaj-hegyaljai borverseny végeredménye

Egy borvidéki borverseny a legtöbb esetben képes arra, hogy teljesen más arcot mutasson egy borvidékről, mint amilyen az valójában: nagyon sok esetben csak úgy röpködnek a magas pontszámok olyan borokra, amik máshol feleannyit sem ütnének meg.

A tokaj-hegyaljai borvidéki borverseny azonban már csak azért sem ilyen, mert Hegyalján két borvidék, két teljesen eltérő borászati filozófia él párhuzamosan egymás mellett, a két világ találkozása pedig néha egészen érdekes történeteket generál - így fordulhat elő, hogy egy mustsűrítménnyel édesített bor ugyanolyan érmet kap, mint egy kései szüretelésű, holott a boltok polcain egészen más kategóriában versenyeznek.

Sokan vélt vagy valós

provincializmusa miatt vagy eleve komolytalannak tartják a versenyt, vagy éppen feleslegesnek gondolják versenyeztetni boraikat, mondván: a fogyasztó ítélete számít. Akadnak azonban olyan borászok is, akik előbbiekkel ugyan egyetértenek, ám megszokásból vagy kíváncsiságból csak elindítják boraikat. Az viszont biztos, hogy ha nem is indítja borait mindenki, még így is nagyon erős a mezőny egy tokaji borversenyen.

Nyolc nagy aranyat osztott ki a bírálóbizottság: Csubák József 2008-as ötputtonyos aszúja, Varga György 2011-es kései szüretelésű furmintja, a Royal Tokaji 2008-as ötputtonyos aszúja, az Oremus 2006-os háromputtonyos aszúja, Porgányi Gyula 1985-ös eszenciája, a Bodnár pincészet 2003-as száraz szamorodnija, a Budányi pincészet 1999-es ötputtonyos aszúja és a Tolcsva-Bor Kft. 1993-as aszúeszenciája kapta a legtöbb pontszámot.

A kérdés csak az, hogy

a tokaji borvidék arcát és stílusát mára átformáló száraz borokat a zsűri vagy egyáltalán nem tartotta annyira, hogy labdába rúgjanak a nagy aranyért, vagy megfelelő mennyiségű és minőségű szárazfurmint-minta hiányában nem volt mit díjazni? A különböző idősebb vagy fiatalabb aszúk, aszúeszenciák és eszenciák szinte mindig aranyat hoznak, így sokan biztosra mennek, és ilyen borokat neveznek. Azért így is sok olyan tétel kapott aranyérmet, ami nem megy vissza a rendszerváltás környékére, és elmondható róluk, hogy a borvidéket újrafogalmazó, stílusformáló pincékből származik.

Ilyen többek közt az Árvay pince 2010-es kései szüretelésű furmintja, a Berecz Stéphanie vezette mádi Moonvalley 2007-es zétából készült édes szamorodnija, a Disznókő 2009-es kései furmintja, a Dereszla 2011-es száraz furmintja, a Sauska 2011-es száraz furmintja, Balassa István 2009-es száraz furmintja, a Patricius 2011-es sárgamuskotálya, az Oremus 2011-es furmintja.

Azt már megírtuk, hogy nyolcvannyolc hegyaljai szakember véleménye alapján Bárdos Sarolta, a Tokaj Nobilis tulajdonos-borásza lett az év borásza Tokaj-Hegyalján - a hírt az idén Tolcsván megrendezett borvidéki borversenyen hirdették ki. Valószínűleg nem ugyanaz a nyolcvannyolc szakember ült a zsűriben, ugyanis Bárdos Sarolta borai a borversenyen azonban nemhogy nagy aranyat, de aranyat sem kaptak: 2006-os hatputtonyos aszúja és 2008-as kései szüretelésű cuvée-je is ezüst minősítésű lett.

Jó borok, meglepetések

Azért az ezüstért sem kell szégyenkezni, sőt. Bárdos Sarolta borai mellett olyan borok kaptak ezüstöt, mint a Royal Tokaji, a Béres, az Árpád-hegy pince és a Disznókő 2011-es száraz furmintja, Balassa István 2009-es félédes hárslevelűje, a Barta pince 2010-es kései furmintja, Ungváry Krisztián 2011-es kései furmintja, a Sauska és a Royal Tokaji 2011-es sárgamuskotálya, vagy a tállyai Homoky András 2011-es kései hárslevelűje.

A komplett végeredményt itt böngészhet át.