Forró Krisztián lesz a magyar párt köztársaságielnök-jelöltje
A szlovákiai, Szövetségnek nevezett párt legszélesebb körű döntéshozó testülete a névváltoztatásról is döntött, s Magyar Szövetségre nevezte át magát.
Magyar szempontból sok babért nem tartogat Forró Krisztián indulása, de vannak azért érdekes dolgok.
Tizenegy személy jelöltette magát a március 23-án esedékes szlovákiai elnökválasztásra, mármint ennyi embernek sikerült összeszednie a szükséges támogató aláírásokat – 15 ezer honpolgárét vagy 15 parlamenti képviselőét. Innen már csak formális procedúra következik – február 13-ig még ellenőrzik a jelöléseket – a kampány azonban már megkezdődött.
Szlovákiában közvetlenül választják az államfőt, ötéves időszakra, a választás kétfordulós, ha csak nem sikerül az egyik indulónak egyből bezsákolnia 50 százalék plusz egy voksot; ha ez nem jön össze, a második fordulóban a két legjobb méretik meg.
Zuzana Caputová – akinek megbízatása június 15-én jár le – nem indult az újraválasztásáért, így kizárólag férfiakból áll a jelöltek csapata. Akik név szerint:
valamint Forró Krisztián, a sokadszorra átalakult Magyar Szövetség elnöke
Ezt is ajánljuk a témában
A szlovákiai, Szövetségnek nevezett párt legszélesebb körű döntéshozó testülete a névváltoztatásról is döntött, s Magyar Szövetségre nevezte át magát.
Mindezek közül a felmérések azt jósolják, a balos-nemzeti Pellegrini és a progresszívebb Korcok lehet befutó a második fordulóba. „Esetleg Harabín még szóba jöhet, de nem lesz befutó” – említi még a listánk harmadik szereplőjét Őry Péter politikus, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, aki eleve igen szkeptikus annak kapcsán, megérte-e a magyar pártnak jelöltet állítani.
„Elsősorban aggodalmam fejezném ki amiatt, hogy ne legyen a választási kedv alacsonyabb, mint a parlamenti választások idején” – fűzi hozzá.
Emlékezetes, a magyar párt – akkor éppen Alianca-Szövetség néven – 4,32 százalékkal igen rossz eredményt ért el a tavaly őszi parlamenti választásokon.
Ezt is ajánljuk a témában
A korábbi kormányfő szociáldemokrata pártja a szavazatok közel egynegyedével végzett az első helyen.
Azonban Őry szerint Forrónak esélye sincs efölé kerülni.
Értelemszerűen eleve van egy esélytelenség-érzés: a nyolcszázalékos magyar közösség, ha megfeszül, sem tudja a második fordulóig sem eljuttatni a jelöltjét, így a szimbolikus téten túli tétnélküliség nem hat jól a választókedvre.
Ráadásul a Szövetség (vagyis ma már: Magyar Szövetség) a magyarok körében is igen alacsony szavazati arányt ért el legutóbb.
2002-2010 között a magyar választópolgárok mintegy 65 százaléka vagy afölötti része szavazott magyar pártra. Most legutóbb ez az arány alig 36,6 százalék volt”
– hangsúlyozza Őry. Számszerűen nem volt egyébként nagyon rossz a szavazatok számát tekintve az eredmény – 130 ezer –, ugyanakkor 76 ezer magyar nem szavazott a Szövetségre, és egy jó 150 ezres tömb távol maradt a voksolástól, miközben az országos részvétel meg magas volt.
Vagyis: sok magyar kiábrándult és otthon maradt, és ha nincs pillanatnyi ügy vagy szikra, ami belobbantja a lángot, akkor ez így is marad. Mások szlovák pártok, szlovák jelöltek mellé álltak az esélytelen magyar helyett, „vagyis sokan az első fordulóban valószínűleg el sem mennek szavazni” – taglalja. Egyébként a közvélemény-kutatók szerint
Pellegrini áll nyerésre a magyarok körében. Olyannyira, hogy a Focus közvélemény-kutató szerint magánál Forró Krisztiánnál is népszerűbb(!), nem is kicsit: a magyar nemzetiségű szavazók 25,8 százaléka voksolna Pellegrinire, 13,9 Forróra.
De még a deklaráltan Magyar Szövetség-szavazók körében sem jók a számok, itt 34,3 százalékos Forró támogatottsága, Pellegrinié 28,6.
Nyilván a defetista kommunikáció sem hoz a konyhára: Forró szórólapjain a négy százalékot célozza meg, vagyis deklaráltan arra készül, hogy ki fog kapni. „Indulásom egyetlen szlovák jelöltet sem veszélyeztet” – áll a szórólapján. Márpedig a vesztesre nem szívesen szavaz senki.
A fentiek fényében viszont a kitűzött négy százalék is kimondottan hurráoptimista célnak tűnik, Őry szerint legalábbis Forró nem olyasvalaki, aki a megosztott felvidéki magyarság pártpolitikai mocsara fölé tudna emelkedni. S aki képes is volt erre – Bárdos Gyula –, az is alig 5,1 százalékot ért el; amikor két jelölt volt, Menyhárt József és Bugár Béla, előbbi vissza is lépett, utóbbi pedig 3 százalék körüli eredménnyel zárta a próbálkozást.
Önmagában a köztársasági elnök jelölése ettől még lehetne előremutató. „Lehetne közösségegyesítő szerepe egy köztiszteletben álló, pártok fölött egyesítő személy részvételével – ilyen most nincs, vagyis olyan nincs, aki el is vállalná a jelöltséget” – példálózik Őry. „Ha nincs vita és egyben van a tábor, akkor pedig lehetne egy felkészülés a következő EP-választásra – de ennek sincs jele”.
Summa summárum: Őry 3 százalék alatti eredményt jósol – és némi kárt a megmaradt magyar szavazók választási hajlandóságában.
(Másfelől – tehetjük hozzá – annak sem feltétlenül lett volna jó üzenete, ha nem indul egyáltalán magyar jelölt).
***
Nyitóképünk archív: Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke (k) beszél az előrehozott szlovákiai parlamenti választások után, az eredményváró végén a párt pozsonyi központjában 2023. október 1-jén hajnalban. MTI/Illyés Tibor