Szlovénia csatlakozik, Olaszország elutasítja a részvételt a grönlandi katonai gyakorlatban.
Európai országok sora döntött úgy, hogy részt vesz a dán vezetésű, Grönlandon tervezett többnemzeti hadgyakorlaton, amelyet nem a NATO keretein belül szerveznek meg.
A gyakorlat hátterében az Északi-sarkvidék növekvő stratégiai jelentősége áll, miközben Donald Trump amerikai elnök hetek óta nemzetbiztonsági okokra hivatkozva követeli, hogy az Egyesült Államok tulajdonjogot kapjon Grönland felett.
A hadgyakorlatot Dánia irányítja, az Egyesült Államok részvétele nélkül.
A kezdeményezéshez több nagy európai állam mellett kisebb országok is csatlakoztak. A térségből Szlovénia jelezte részvételi szándékát: a szlovén kormány két katonatisztet küld Grönlandra a hadgyakorlat előkészítésére és lebonyolítására.
Indoklásuk szerint Grönland és az Északi-sarkvidék a NATO stratégiai koncepciójában kiemelt jelentőségű térség, a gyakorlat célja pedig a regionális biztonság erősítése és a szövetségesi együttműködés elmélyítése.
A szlovén határozat rögzíti, hogy nagyobb katonai részvételről külön kormánydöntés szükséges.
A grönlandi hadgyakorlaton való részvételről eddig
A Honvédelmi Minisztérium közölte:
a Magyar Honvédség nem kapott felkérést a részvételre, így magyar katonák nem vesznek részt a grönlandi hadgyakorlaton.
Olaszország szkeptikusan viszonyul a katonai jelenléthez. Guido Crosetto védelmi miniszter szerint nem küldenek katonákat Grönlandra, mert megfogalmazása szerint az, hogy „15 olasz, 15 francia, 15 német” állomásozik ott,
úgy hangzik, mint egy klasszikus vicc kezdete”.
Hangsúlyozta, hogy néhány tucat katona jelenléte nem garantálja a Nyugat biztonságát. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége az ukrajnai háború után tovább nőhet, és Oroszország katonai kapacitásainak egy része ebbe a térségbe helyeződhet át.
A grönlandi NATO-jelenlét kérdése is napirenden van.
Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság már küldött katonákat előkészítő és felderítő misszióra.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Dánia tartós NATO-jelenlétet szeretne a szigeten, az északi-sarkvidéki biztonság garantálása érdekében. Franciaország később egy grönlandi NATO-hadgyakorlat ötletét is felvetette, amely Washington bevonását is lehetővé tenné. A kérdés a jelek szerint a békés megoldás irányába halad, miután Donald Trump Davosban bejelentette: a NATO-főtitkárral sikerült kialakítani egy Grönlandra vonatkozó jövőbeli megállapodás kereteit, és ezért elállt az európai országokat érintő importvámok bevezetésétől.
Ezt is ajánljuk a témában
A drónok és az autonóm rendszerek totálisan új hadviselést hoztak: a gombnyomásra legyilkolható ellenség korát. De ettől még nem lesz videójáték a háború. Vukics Ferenc katonai szakértővel beszélgettünk.
Nyitókép: Jonathan NACKSTRAND / AFP
A baloldali elemzők politikai célból felsrófolták a Tisza-előnyt, de már látják, hogy mi a valóság, és elkezdték ehhez közelíteni a számaikat – értékelt a szakértő.
Egy bevándorlási razzia során lelőtt amerikai állampolgár halála után tömeges tiltakozások törtek ki Minneapolisban a szövetségi hatóságok ellen.
A drónok és az autonóm rendszerek totálisan új hadviselést hoztak: a gombnyomásra legyilkolható ellenség korát. De ettől még nem lesz videójáték a háború. Vukics Ferenc katonai szakértővel beszélgettünk.
A Grönland ellenőrzéséhez elengedhetetlen katonai képesség területén az Egyesült államok súlyos lemaradásban van Oroszországhoz képest.
Produktívnak és biztatónak nevezte Washington az orosz–ukrán–amerikai egyeztetéseket, amelyek a háború befejezésének lehetőségeit vizsgálták.
Donald Trump újfajta politikájával szemben a régi gárda görcsösen ragaszkodik saját előjogaihoz.
Kivégzőosztagos módszerekkel távolítják el a párt tagjait.
A Tisza Párt politikusai több alkalommal elmondták, hogy szerintük a rezsicsökkentés humbug, és nem valódi segítség.
A tiszás képviselők nem vettek részt a bizalmatlansági-szavazáson, ezzel támogatva Ursula von der Leyen ügyét.
