Miközben Magyar Péter a nyilvánosság előtt következetesen elhatárolódik az uniós migrációs politikától, pártjának EP-képviselői rendre megszavazzák a migrációs paktumot, a kvótákat és a hazánkat sújtó bírságokat. A nyilvános szavazási jegyzőkönyvek szerint a Tisza Párt következetesen Brüsszel álláspontját képviseli – szemben a magyar emberekkel.
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője az elmúlt hónapokban rendre próbálta azt a képet kialakítani magáról, mint aki határozottan szemben áll az Európai Unió migrációs politikájával.
Ennek ellenére a párt európai parlamenti képviselőinek szavazási magatartása másról árulkodik:
a nyilvánosan elérhető EP-jegyzőkönyvek és költségvetési dokumentumok alapján a Tisza Párt politikusai többször is támogatták a migrációs paktumot, a betelepítési kvótarendszert, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek büntetnék hazánkat a határzár miatt.
Az egyik 2025-ös uniós költségvetési szavazás során a Tisza képviselői igennel szavaztak egy olyan módosításra, amely 25 millió euróval növelte meg a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretét – egyértelműen azzal a céllal, hogy „elősegítse a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását”.
Ez a paktum tartalmazza a kötelező szétosztási kvótákat, valamint pénzbüntetést ír elő azon országok számára, amelyek nem hajlandók migránsokat befogadni – köztük Magyarország számára is.
A Tisza képviselői ezen kívül olyan javaslatokat is támogattak, amelyek
helyesnek ítélték a Magyarország ellen kiszabott 200 millió eurós bírságot a határzár alkalmazása miatt, illetve nem támogatták azt a kezdeményezést, amely 2 milliárd eurós uniós hozzájárulást biztosított volna a magyar határkerítés fenntartására.
Az álláspontjuk így egyértelmű: nem csak nem védelmezik a magyar határvédelmet, hanem a brüsszeli szankciós logikát támogatják – éppen azokat az eszközöket, amelyekért a kormány a legnagyobb vitákat vívja az EU-val.
Különösen figyelemre méltó, hogy miközben a Tisza politikusai nyilvánosan tagadják, hogy ilyen tartalmú szavazások történtek volna – Kollár Kinga például azt állította, „nem volt olyan voksolás, ahol a magyar határzárat büntették volna” –, a nyilvános jegyzőkönyvek egyértelműen cáfolják ezeket a nyilatkozatokat.
A 2026-os költségvetési irányelvek egyik pontja világosan kimondja: „…tiszteletben kell tartani a szolidaritás és a méltányos felelősségmegosztás elvét”, ami az uniós kvótarendszer alapját képezi – ezt is megszavazták a Tisza Párt képviselői.
A szavazásokban aktívan részt vevő EP-képviselők – többek között Dávid Dóra, Tarr Zoltán, Kulja András, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga – rendre az Európai Néppárt és a migrációpárti többség álláspontját támogatták.
Magyar Péter személyesen nem minden esetben vett részt a voksolásokon, de politikai felelőssége nyilvánvaló: a Tisza frakció szavazásait pártvezetőként ő határozza meg.
A Tisza Párt irányvonala szöges ellentétben áll a magyar választók többségének álláspontjával. A Századvég kutatásai szerint a magyarok 85 százaléka elutasítja a migránsok kötelező betelepítését, és az uniós átlag is világosan ezt mutatja: tízből hat európai polgár ellenzi a kvótarendszert.
Ennek ellenére a Tisza Párt rendre támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a brüsszeli paktum megvalósítását segítik.
Sőt, a párt több tagja nyíltan kiállt a migráció és a multikulturalizmus mellett. Pósfai Gábor operatív igazgató Bécset méltatta mint „sikeres integrációs példát”, Dávid Dóra EP-képviselő pedig egyenesen azt mondta: „fogadjunk be mindenkit”.
A párt tehát nemcsak szavazataival, hanem retorikájával is támogatja a migrációs nyitást
– még ha ezt kommunikációs szinten időnként meg is próbálják elkenni.
A magyar kormány ezzel szemben már tíz éve következetesen védi a határokat: 2015-ben indult el a déli határzár építése, amely drasztikusan visszaszorította az illegális határátlépéseket.
Azóta Magyarország határvédelmi rendszere a legszigorúbbak közé tartozik Európában. Ehhez képest a Tisza Párt olyan javaslatokat támogatott, amelyek gyengítik ezt a védelmet, szankciókat helyeznek kilátásba miatta, és pénzbüntetésekkel sújtanák azokat az országokat – köztük Magyarországot, amelyek továbbra is meg akarják védeni saját határaikat.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben a Tisza fővárosi politikusától csak egy érzéketlen megszólalásra futotta, Magyar Péter egyetlen Ukrajnát bíráló hangot sem mert kiejteni a száján azok után, hogy ukrán toborzók vertek össze egy magyar állampolgárt, aki később életét vesztette.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Már a baloldali elemzők is egyre gyakrabban beszélnek a Fidesz erősödéséről és a Tisza Párt problémáiról.
Az eredmények tisztán mutatják: a választók megtévesztésére épít Magyar Péter.
A Tisza Párt belső ügyeire rálátó forrás a Magyar Nemzetnek többek között rámutatott, hogy az 1500 fősre hirdetett aktivista gyűlésen is alig pár százan vettek részt.
Nehézségei, sőt a létezéssel összeegyeztethetetlen tulajdonságai jól láthatóak, mégis, némelyeket valami megmagyarázhatatlan kalandvágy vonz ehhez az alapvetően rettenetes jövőhöz. Ungváry Zsolt írása.
Menczer Tamás és Kacsoh Dániel a kötcsei pikniken beszélgetett az aktuálpolitikai helyzetről, különösen a TISZA Párt tüntetéséről, Magyar Péter stílusáról és a párt elkerülhetetlen bukásáról.
A Tisza Párt elnöke berezelt a saját propagandájától.
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Súlyosan megrongálódott Kijev környékének legnagyobb hőerőműve egy orosz dróntámadásban.
