Olyan stratégia kell a győzelemhez az orosz–ukrán háborúban, amelyet még soha senki nem használt

Ukrajnában a légtérért folytatott küzdelemnek az eredménye nemcsak az egyes csaták kimenetelét határozhatja meg, hanem az egész konfliktus végkimenetelét is befolyásolhatja. A jelenlegi háborún túlmutatóan az Ukrajna és Oroszország által fejlesztett új, drónközpontú harci képességek nagyrészt elavulttá tették a nyugati légi fölényre vonatkozó régi doktrínákat – olvasható a Foreign Policy elemzésében. 

Több ezer drón működik jelenleg az úgynevezett légtérparton – ez a technikai kifejezés a földi erők és a több ezer méteres magasságban repülő hagyományos repülőgépek közötti légtérre utal. 

Ukrajna egykor hatalmas előnye a drónháborúban a frontvonal egyes szakaszain egyre csökken. Egyre több orosz drón vadászik célpontokra akár 25 kilométerre a frontvonaltól, és egyre hatékonyabban érik el céljaikat.

2024 elején fordulat következett be: Kijev létrehozta a Pilóta nélküli Rendszer Erőket, egy új, önálló katonai ágat, hogy egységesítse a korábban heterogén, rögtönzött drónerőt, amelyben számos magántőkéből finanszírozott, független drónkezelő cég vett részt. Ezeket végül zászlóaljakká, ezredekbe, majd nemrégiben nagy dandárokba szervezték át.

Az ukrán hadsereg gyorsan növelte a különféle típusú drónok használatát mind felderítésre, mind célpontok támadására, és több kilométer mélységű, többrétegű védelmi rendszert fejlesztett ki. A földön ezt gyalogsággal, tüzérséggel és taposóaknákkal ellátott védelmi állásokkal és erődítményekkel kombinálták.

A Foreign Policy elemzője szerint Oroszország azonban az év elején elkezdett felzárkózni.

A cikk szerzője kilátogatott az ukrán frontvonalra a Donyeck déli részén, és ott gyakran hallotta tőlük a „Rubicon” szót, amely az orosz Rubicon Center of Advanced Unmanned Technologies (Rubicon Pilóta nélküli Technológiai Központ) rövidítése. A Rubicon 2024 augusztusában jött létre Andrej Removics Belouszov védelmi miniszter utasítására, és Oroszország új, szisztematikus drónháborús stratégiájának központi elemét képezi.

Az oroszok bevezették a száloptikával vezérelt drónokat is – ezek olyan rendszerek, amelyek nem vezeték nélküli frekvenciákon, hanem ultravékony, több kilométer hosszú kábeleken keresztül kommunikálnak, így immunisak az elektronikus zavarásra, amelyet Ukrajna olyan sikeresen alkalmazott 2024-ben az oroszországi Kurszk régió megszállása során.

Ha Moszkva új megközelítése lehetővé teszi erőinek, hogy légi fölényt biztosítsanak a fronton, az súlyosan megzavarná az ukránok hatékony manőverezési képességét a harctéren – olvasható az elemzésben. Ezenkívül az orosz drónok fenyegetése visszaszoríthatja az ukrán tüzérséget, aláásva a front egyes részein jelenleg fennálló nagyjából egyenlő tüzérségi erőviszonyokat. 

A szerző szerint a drónok harca döntheti el a háborút: a légtérben való fölény elvesztésének következményei messze túlmutatnak a taktikai kellemetlenségen, és a légtér ellenőrzése felett való uralom elvesztése Ukrajna teljes védelmi rendszerét veszélyezteti. Ha Oroszország döntő fölényt szerez a légtérben, akkor Ukrajna több fronton is védelmi kudarcok sorozatával kell szembenéznie.

Nyitókép: lelőtt iráni drón Kijevben kiállítva/Maxym Marusenko/NurPhoto via AFP