A biztonságpolitikai szakértő szerint az oroszok többet tanultak a harcokból, mint az ukránok, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a katonai vezetésük is jobb állapotban van.
Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy Ukrajnának nagyon fontos lenne, hogy minél hamarabb tűzszüneti megállapodás szülessen.
A biztonságpolitikai szakértő az amerikai fegyverszállításokkal kapcsolatban elmondta: soha nem volt arról szó, hogy teljesen leállítják a szállítmányokat.
„Volt az a hír, hogy bizonyos fegyverkategóriákban, de nem minden fegyverkategóriában a Pentagon megállítja a szállítmányokat. (...) Arról nem volt szó, hogy mindent leállítanak, azokat a kategóriákat állították volna meg, amelyekben egy belső felmérés szerint már az amerikai készletek nem elegendőek. (...) Most meg határozottan úgy tűnik, azt mondta, hogy lesznek további fegyverszállítások” – mondta a szakember.
Demkó Attila elmondta: a nagy kérdés az, hogy milyen típusú fegyvereket fog adni az Egyesült Államok. Hozzátette: várhatóan inkább légvédelmi rakétákat fog átadni, és nem támadó fegyvereket. Arról is beszélt, hogy lehet olyan megállapodás születik például a németekkel, hogy ők veszik meg az amerikai fegyvereket és adják tovább az ukránoknak.
„A változás az, hogy nem ingyen fog menni, de fog menni amerikai fegyver. Minél nagyobb a feszültség, – mert láthatóan már van feszültség Putyin és Trump, az Egyesült Államok és Oroszország között, – annál készségesebb lesz Amerika, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának”
– jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő.
Az orosz területek elleni ukrán csapásokról elmondta: nem feltétlenül van szükség amerikai fegyverekre a súlyos csapásokhoz. Példaként említette a drónokat, amelyeket az ukránok nagyon leleményesen használtak a Pókháló-hadműveletben.
„Sok millió ukrán költözött Oroszországba, már 2014 előtt is, azóta meg még többen. És azok között lehetnek beépített emberek, vagy lehetnek olyanok, akik úgy érzik, hogy az Ukrajna elleni agresszióra válaszolni kívánnak. Tehát az oroszoknak itt azért milliós tömeget kéne figyelnie. Tehát van egy kapacitás arra is, hogy akár gerillaakciók történjenek, és számos ilyet láttunk” – mondta Demkó Attila.
Arra a kérdésre, hogy milyen katonai célja lehet az orosz területen végrehajtott ukrán támadásoknak a szakértő elmondta: egy olajfinomító kilövésével gyengülhet az orosz haderő üzemanyagellátása, valamint gazdaságilag is gyengítheti az országot. A szakértő azonban elmondta: ezek a támadások fájnak ugyan, de jelentős eredményhez nem vezetnek:
„Tehát ami Oroszországot illeti, az ukránok tudnak csapásokat mérni, ezek fájnak is, de nem tudják megváltoztatni a háború menetét.”
A szakértő elmondta: Ukrajnának az az érdeke, hogy minél hamarabb fegyverszünet jöjjön. „Ez Ukrajnának lenne most az alapvető érdeke, mert nagyon rosszul állnak a fronton. Ugye ezt sok ideje mondom én is, hogy rosszul állnak, de a rossz és a rossz közt van különbség. Hát ez már tényleg nagyon súlyos krízis több ponton.” Hozzátette: az ukrán hadsereg egyszerre több helyen van nagyon rossz helyzetben.
„Nagyon úgy tűnik, hogy tanultak az oroszok a hibáikból, jelentős erőket tudtak összpontosítani és az ukránok nem fejlődtek annyit, mint az oroszok. Akár hogyha a vezetését nézzük a két haderőnek, az oroszok többet fejlődtek, mint az ukránok”
– jelentette ki.
Megjegyezte: korábban mindenki arról beszélt, hogy az ukránok milyen jól alkalmazkodnak, és ez valamilyen szinten igaz is volt, de a nagy kép már nem ezt mutatja.
„A háború nem egy ütközetről szól, nem egy nagy győzelemről szól, hanem a sok-sok napba összeadódó napi küzdelmekről, napi harcról szól. Tehát a nagy képről szól egy háború és a nagy kép az azt mutatja, hogy az oroszok ugye 2022-ben jelentős vereségeket szenvedtek el, nagyon jelentős veszteségeket szenvedtek el, de azóta nagyon úgy tűnik, hogy az ő akaratuk érvényesül” – jelentette ki Demkó Attila.
Az oroszok katonai céljával kapcsolatban elmondta: lassan, de biztosan haladnak.
„Nem gondolom, hogy Kijevet el akarják foglalni, de legalább azokat a területeket, amiket papíron elcsatoltak, el akarják foglalni.
És haladnak előre. Ez nagyon lassú folyamat, de az látható, hogy az a mondás, hogy itt két szovjet hadsereg harcol egymással szemben, egy kisebb és egy nagyobb, az alapvetően igaz” – tette hozzá.
Nyitókép: Dmytro Smolienko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Amerika egyre jobban hátrál ki az ukrajnai háborúból, a francia elnök telefonon egyeztetett Putyinnal. Hiába a francia nyitás, Európa nem képes egyedül támogatni Ukrajnát.
Ukrajnával, Európával és Amerikával szemben is vannak elvárásai.
A német szárazföldi erők parancsnoka szerint az amerikaiak lépése nehéz helyzetbe hozza Kijev szövetségeseit.
Brüsszel és Kijev közben attól retteg, hogy Washington túl messzire megy a moszkvai kompromisszumokban.
Az elnök szerint Washington most szoros együttműködésre lépett Oroszországgal, közös megoldásokat keresve a háború befejezésére.
Az orosz elnök szerint Európa szándékosan szabotálja a békefolyamatokat.
Az ukrán államfő attól tart, az oroszok a béke után újabb inváziót indítanak Ukrajna teljes megszállására.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
