Sövényházi Balázs szerint Ukrajna uniós csatlakozása nem lehet pusztán politikai aktus.
Az Európai Unió balliberális politikai elitje egyre jobban erőlteti Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, ám nem beszélnek ennek súlyos, az európai emberek életére nézve katasztrofális következményeiről, amelyekre az általunk megkérdezett szakemberek egytől-egyig felhívták a figyelmet. Ebben a cikkünkben összefoglaltuk, milyen tragikus hatása lenne az ukránok csatlakoztatásának a magyar mezőgazdaságra nézve, ebben az interjúban pedig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége főtitkára, Cseh Tibor András agrárszakember mutatta be részletesen a helyzetet.
Az uniós vezetés által erőltetett ukrán EU-csatlakozás magyar mezőgazdasára gyarkorolt hatásairól a héten rendeztek szakmai fórumot Veszprémben, amelyen felszólalt többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke. Sövényházi Balázs kiemelte, hogy Ukrajna felgyorsított EU-csatlakozása óriási versenyelőnybe hozza az ott élelmiszert termelő külföldi óriáscégeket a magyar termelőkkel szemben, a magyar emberek munkahelyeit, és hosszú távon az ország élelmiszerellátásának biztonságát is veszélyezteti.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékek dömpingje, az agrártámogatások csökkenése és a génmanipulált árucikkek megjelenése súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdasági szektorra nézve.
Az agrárszakember a vehir.hu beszámolója szerint a konkrét gazdasági és területi adatok mentén mutatta be az ukrán mezőgazdaság potenciális belépésének következményeit. Sövényházi Balázs elmondta, hogy
míg Magyarországon közel 5 millió hektár termőföld áll rendelkezésre, Ukrajnában ez a szám meghaladja a 40 millió hektárt, ezért csatlakozásuk esetén teljesen átrendeződne az unió terület alapú agrártámogatásainek rendszere az ő javukra.
A 2027-ig érvényes közös agrárpolitika (KAP) várhatóan jelentősen átalakul majd, mivel a brüsszeli vezetés megszüntetné a KAP önálló költségvetését, és beolvasztaná az uniós költségvetésbe. A támogatások mértékét 30 százalékkal csökkentenék, hogy az így felszabaduló forrásokat Ukrajna újjáépítésére csoportosítsák át. A megyei elnök szerint ez a magyar és más uniós gazdák számára kétszeres hátrányt jelentene, hiszen egyrészt kevesebb támogatáshoz jutnának, másrészt a piacon egy olyan versenytárssal kellene szembenézniük, amelyre nem vonatkoznak az EU által megkövetelt környezetvédelmi, egészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírások.
De nem csupán az ukrán mezőgazdaság mérete jelentene problémát, hanem az is, hogy termőterületeik jó részét 17 millió hektárt 10 – zömében nyugat-európai és amerikai – óriáscég szerezte meg és műveli.
Az ukrán mezőgazdaság tehát nem elsősorban helyi, családi gazdaságokból áll, hanem globális érdekcsoportoké, amelyek már most is aktívan jelen vannak az európai piacon.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyugati óriáscégek az elmúlt években felvásárolták Ukrajna termőterületeinek nagy részét, és most olcsó, de rossz minőségű, sőt veszélyes élelmiszerekkel készülnek elárasztani az uniós piacot, ezért lobbiznak von der Leyenéknél az ország EU-csatlakozásáért – mondta Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy Ukrajna csatlakozása a magyar élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti – mondta el az agrárszakember, kiemelve, hogy miközben Magyarországon az Alaptörvény garantálja a GMO-mentességet, Ukrajnában ilyen szabályozás nem létezik. (Az olvasóban joggal vetődik fel a kérdés, hogy az EU-csatlakozással nem vonatkozának-e a ezek a szabályok az ukrajnai termelőkre is. A válasz: jó ideig biztosan nem. Hogy miért, arról ebben a beszélgetésben olvashatnak bővebben.)
A megyei elnök elmondta, hogy
2024 januárjában a Nébih 40 tonna GMO-s vetőmagot foglalt le, amely Ukrajnából érkezett. Ugyanez igaz a növényvédő szerekre is: jelenleg 56, az EU-ban tiltott hatóanyagot Ukrajnában gond nélkül használnak.
Kiemelte, hogy az ebből előállított termékek ellenőrzése pedig csak szúrópróbaszerű, így nem kizárt, hogy szermaradványos élelmiszerek is a magyar piacra kerülnek. Elmondta azt is, hogy Ukrajna 2022 előtt évi 90 ezer tonna csirkehúst exportált az EU-ba, ez a szám mára elérte a 280 ezer tonnát. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság jelentése szerint tavalyi több nyugat-európai szalmonella-fertőzést is visszavezettek az Ukrajnából importált hústermékekre.
Annak érdekében, hogy a magyar fogyasztó elkerülhesse ezeket az ukrán import termékeket a legfontosabb a tudatos vásárlás, azaz a származási hely ellenőrzése
– hangsúlyozta az elnök. Sövényházi szerint a rövid ellátási lánc, a helyi termelőktől való beszerzés a gazdaságot is erősíti, és közben környezettudatos döntés is. Példaként Ausztriát említette, ahol ez már természetes gyakorlat.
Sövényházi Balázs kiemelte, hogy a magyar mezőgazdasági termelők jelenleg is szigorú EU-s környezetvédelmi és állatjóléti szabályoknak felelnek meg. Az ökológiai és agrár-környezetgazdálkodási program keretében 2023-ban 1,2 millió hektáron, 2024-ben már 2 millió hektáron vállaltak zöld előírásokat a magyar termelők – ismertette. A kistermelők támogatása kiemelt szempont: a 10 hektár alatti gazdák arányosan a legmagasabb támogatást kapják, és a bürokrácia csökkentésére is konkrét lépések történtek, emellett új elem a gazdaságátadási támogatás, amely a generációváltás segíti.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke szerint
világjárványok és háborúk fényében világossá vált, hogy az önellátás képessége nemzeti érdek.
Egy olyan uniós csatlakozás, amely Ukrajna piacát versenyelőnybe hozza a magyar termelőkkel szemben, a magyar emberek munkahelyeit és az ország élelmiszerellátásának biztonságát is veszélyezteti. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének megőrzése, a lakosság egészségének védelme és a vidéki munkahelyek megtartása olyan szempontok, amelyekről nem lehet lemondani, sem Brüsszelben, sem Budapesten.
Ezt is ajánljuk a témában
Veszélyes játékot űznek az európai vezetők, és ennek könnyen rossz vége lehet.
A Republikon Intézet konferenciáján a politikai elemzők véleménye alaposan megoszlott abban, hogy a mostani közvélemény-kutatási adatokból milyen következtetéseket lehet levonni.
A drónvadász KF41-es a megfelelő válasz a harctereken megjelent legújabb fenyegetésre.
A baloldaliság, a marxizmus és mindaz, ami belőle kinőtt, a terror és az erőszak bölcsője.
Kiadtak viszont egy közleményt, amelyben hazugságnak nevezik az állításainkat.
Az öszödi móló mellől tulajdonították el az Alojzia nevű 470-es vitorlást.
A Republikon Intézet konferenciáján a politikai elemzők véleménye alaposan megoszlott abban, hogy a mostani közvélemény-kutatási adatokból milyen következtetéseket lehet levonni.
A drónvadász KF41-es a megfelelő válasz a harctereken megjelent legújabb fenyegetésre.
