Tomboló irániakat vettek őrizetbe Londonban

A brit főváros ismét azt nyögi, hogy a közel-keleti bevándorlókkal együtt az ottani konfliktusokat is importálta.

Irán is egyre aktívabb ellenséges tevékenységet folytat brit területen.
A brit kormány új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Nagy-Britanniának a jelenlegi geopolitikai helyzetben arra is fel kell készülnie, hogy területét közvetlen fegyveres fenyegetés éri.
A stratégiai csomagtervet kedden terjesztette a londoni parlament elé Keir Starmer miniszterelnök.
Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint növekszik a valószínűsége az olyan előre nem látott fenyegetettségek kialakulásának, amelyekkel Nagy-Britanniának fegyveres erővel kell szembeszállnia.
A tanulmány szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő – „sub-threshold” – műveletek, köztük kibertámadások és szabotázsakciók kísérik Nagy-Britannia és más NATO-tagországok ellen.
John Healey brit védelmi miniszter a minap kiberhadviselési parancsnokság létesítését jelentette be, és a terv ismertetéséhez fűzött indoklásában kiemelte: a védelmi tárcának az elmúlt két évben több mint 90 ezer ilyen jellegű kibertámadástól kellett megvédenie a brit katonai infrastruktúrát.
A kedden ismertetett új nemzetbiztonsági stratégia hangsúlyozza, hogy Irán is egyre aktívabb ellenséges tevékenységet folytat brit területen.
A tanulmány szerint a teheráni rezsim célja ezekkel a műveletekkel az iráni rendszer külföldön élő bírálóinak elhallgattatása.
Egyes ellenséges hatalmak már megkezdték a jövőbeni konfliktusok előkészítését, és erőiket úgy pozícionálják, hogy gyors műveletekkel komoly fennakadásokat tudjanak okozni a brit energiaipar vagy a beszállítói láncolatok működésében – áll a dokumentumban.
Nagy-Britanniának ebben a környezetben, hosszú évek óta először, aktívan készülnie kell arra a lehetőségre, hogy területét közvetlen fenyegetés éri, beleértve egy potenciális háborús forgatókönyv megvalósulását is – fogalmaz a kedden bemutatott nemzetbiztonsági stratégiai csomagterv.
Ezt is ajánljuk a témában
A brit főváros ismét azt nyögi, hogy a közel-keleti bevándorlókkal együtt az ottani konfliktusokat is importálta.
A tanulmány szerint „aktívan jelen van a lehetőségek között” a nagyhatalmak közötti háború, valamely nemzetközi kiterjedésű biztonsági válsághelyzet vagy egyidejűleg több térségre kiterjedő veszélyhelyzet kialakulása.
Évtizedek óta nem volt a jelenlegihez hasonlóan éles a feszültség például India és Pakisztán között, de a szélesebb indiai-csendes-óceáni térségben is növekszik egy komolyabb konfrontáció lehetősége, Izrael és Irán között pedig már közvetlen fegyveres konfliktus robbant ki – áll a brit kormány nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelésében.
Ezt is ajánljuk a témában
Izrael célzott csapásokkal válaszol, Irán felfegyverkezik, Trump figyel. A Közel-Keleten a frontvonalak újrarajzolódnak, miközben a világ nagyhatalmai a háttérből mozdítják a geopolitikai sakktáblát.
A dokumentum megfogalmazása szerint az önkényuralmi államok több évre szóló terveket dolgoznak ki a liberális demokráciák lekörözésére minden területen, beleértve fegyveres erőik és gazdasági, technológiai modelljeik korszerűsítését.
Keir Starmer az átfogó stratégiai tanulmányhoz fűzött előszavában közölte: ebben a helyzetben a brit kormány kötelezettséget vállal arra, hogy 2035-ig a hazai össztermék (GDP) 5 százalékára emeli a nemzetbiztonságra fordított költségvetési kiadásokat.
A brit kormányfő úgy fogalmazott: az 5 százalékos GDP-arányos nemzetbiztonsági ráfordítás elérése érdekében olyan módon kell összehangolni a nemzetbiztonsági célkitűzéseket és a gazdasági növekedésre kidolgozott terveket, amilyenre 1945 óta nem volt példa.
(MTI)
Nyitókép: Ben STANSALL / AFP
***