A magyar külügyminiszter ország-világ előtt elmondhatta hazánk álláspontját kulcskérdésekben. Meg is tette.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tegnapi napon, kedden Londonban interjút adott a Bloombergnek. Az interjúban szó volt az Amerikai Egyesült Államok által kivetett vámokról, Oroszországról, Kínáról és az Európai Unióról is. Az alábbiakban a teljes interjút közöljük, a cikk végén pedig a videót is láthatják.
*
Magyarország azt közölte, hogy nem támogatja az Európai Bizottság terveit az Egyesült Államokkal szembeni ellenvámokról. Az ország külügyminisztere szerint a retorziós vámok magasabb árakhoz vezetnének az EU-ban. Magyarország szintén vitában áll az EU-val az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt, és azt tervezi, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Most csatlakozik hozzánk egy átfogó exkluzív beszélgetésre a magyar külügyminiszter. Ő természetesen Szijjártó Péter. Izgatottan várom, hogy beszélhessek Önnel, Miniszter úr. Már egy ideje vártuk ezt az interjút. Most az EU-t hibáztatja, amiért nem sikerült kivételekről tárgyalnia Donald Trumppal. Ön hogyan csinálná másképp?
Jó napot kívánok! Köszönöm szépen a meghívást! Megtiszteltetés, hogy itt lehetek a Bloomberggel. November óta
mindenki tudta, hogy az Egyesült Államok polgárai olyan elnököt választottak, aki nagyon hazafias politikai stratégiát fog megvalósítani,
beleértve a gazdasági stratégiát is. Mindenki tudta, hogy Trump elnök eszköztárában ott vannak a vámok. Nyilvánvaló volt tehát, hogy egy bizonyos ponton ez bekövetkezik. Ezért is ösztönöztük egy ideje az Európai Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat Trump elnökkel vagy a csapatával, a kormányával arról, hogyan lehetne elkerülni egyfajta kereskedelmi háborút vagy vámháborút az Európai Unió és az USA között.
És volt egy konkrét javaslatunk is, amelyet letettünk a Bizottság asztalára, amely a következő lett volna: mindannyian tudjuk, hogy mindkét gazdaság, az amerikai és az európai gazdaság gerince az autóipar. Nagyon érzékeny kérdés, hogy mi történik az autóiparral, mivel az óriási hatással van mindkét kontinens gazdaságára. És
mindannyian tudtuk, hogy az Egyesült Államok 2,5 százalékos vámot vetett ki és alkalmazott az Európából származó autóipari importra, míg az Európai Unió alkalmazott vagy alkalmaz 10 százalékos vámot ugyanerre a termékkörre,
tehát 2,5 a 10 százalékkal szemben. Ezért azt javasoltuk az Európai Bizottságnak, hogy tegyen egyoldalú lépést az USA-ból az Európai Unióba irányuló gépjárműimport vámjának 2,5 százalékra történő csökkentésére. Ezzel egyenlő szintre kerültünk volna, és úgy gondolom, hogy ez jó kiindulópontot jelentett volna a tárgyalások megkezdéséhez. Meg kellett volna próbálnunk, és nagyon sajnálom, hogy nem tettük meg.
Miniszter úr, tervezik, hogy Európa nevében tárgyalnak Trumppal? És azt hiszem, az autókkal kapcsolatos kérdés, bár nem akarok túl sok időt tölteni ezzel, az arról szól, hogy egyszerűen nem importálunk elég amerikai autót. Tehát a kereskedelmi korlátok még akkor is fennállnának, ha a rájuk kivetett vámok egy részét megszüntetnénk vagy csökkentenénk.
Valóban úgy gondolom, hogy az egyenlő mértékű vámtarifák jó tárgyalási platformot teremtettek volna, és jó szándékot mutattak volna. És ez a jó szándék képes lett volna másfajta helyzetet teremteni, mint ahol most tartunk. Nos, az Európai Unió nevében tárgyalni, erre biztosan nincs felhatalmazásunk, ezt az Európai Bizottságnak kellene megtennie, vagy kellett volna megtennie. De azt kell mondanom, hogy sajnálatos módon az ilyen kihívásokkal teli idők nagyon világosan megmutatják, hogy
a brüsszeli intézmények nem képesek a vezetésre.
Nem képesek olyan megoldásokat találni, amelyek előnyösek lennének az Európai Unió, az európai emberek számára. Sajnos nem ez az első válság, ahol ez bebizonyosodott. Így volt ez a COVID esetében is, így volt ez a migrációval, így volt ez az ukrajnai háborúval, hogy az európai intézmények egyszerűen nem képesek a vezetésre, és nem képesek megfelelő megoldást találni.
Szijjártó miniszter úr, nyitottak-e az USA-val folytatott kétoldalú tárgyalásokra ezekről a vámokról, vagy továbbra is az EU feladata, hogy ezt a kérdést kollektíven kezelje, és hogyan működnek együtt velük annak érdekében, hogy megpróbálják enyhíteni a következmények egy részét?
Mint tudja, vannak olyan rendeletek az Európai Unióban, amelyek világosan kimondják, hogy a vámpolitikák úgynevezett közösségi hatáskörbe tartoznak, tehát az Európai Bizottság hatáskörébe. De
tárgyalásokat folytatunk az Egyesült Államokkal már pár hónapja, egy különleges kétoldalú együttműködésről.
Nagyon jó viszonyban vagyunk a Trump-kormányzattal. Drukkoltunk Trump elnök úrnak, hogy megnyerje az elnökválasztást, ami sikerült is neki hála Istennek. Tehát egy kétoldalú együttműködési keretrendszerről tárgyalunk, amely gazdasági elemeket is tartalmaz.
Legnagyobb meglepetésünkre Trump elnök nem adott jobb ajánlatot Izraelnek, amely az egyik legközelebbi szövetségesei közé tartozik. Szóval úgy fest, ez tényleg kemény dió lesz. Úgy látja, hogy ezek az amerikai vámok a protekcionizmus szélesebb körű globális trendjének részét képezik?
Nos, úgy tudom, hogy Trump elnök nagyon hazafias stratégiát folytat, és ennek része a gazdaság is. Azt mondja, Amerika az első, és mindenki tudta, hogy ilyen jellegű intézkedéseket is fog alkalmazni. Az izraeli miniszterelnök a napokban Magyarországon járt, és Budapestről egyenesen Washingtonba repült. Néhány órával azelőtt beszéltem vele, hogy elhagyta Budapestet, és azt mondta, hogy erről az ügyről is tárgyalni fog Trump elnökkel, amiről úgy tudom, hogy tegnap beszélt a Fehér Házban.
Önöknek jó a kapcsolatuk az Egyesült Államokkal, ugyanakkor az USA, részben a magyar közbeszerzésekben tapasztalható korrupciót hozza fel az uniós vámok hivatalos indoklásában, igaz? Szóval ez az, amiről szerintem nem szabad megfeledkeznünk. Csalódott az USA-ban annak fényében, amit Trump elnök úr mondott?
Nos, igazán köszönöm, hogy felvetette ezt a kérdést, mert tegnap álhírek terjedtek el ezzel kapcsolatban. Tehát a USTR, az USA kereskedelmi képviselőjének éves jelentéséről van szó. Ezt a jelentést még tavaly írták meg, mert az észrevételek határideje októberben lejárt, tehát még a Biden-kormányzat alatt. És mindannyian tudjuk, hogy
a Biden-adminisztráció nagyon ellenségesen tekintett Magyarországra.
Tudjuk, hogy ez a jelentés az amerikai nagykövetségek által szolgáltatott érdemi információk alapján készült. Ez benne is van a jelentésben. És tudjuk, hogy
a Biden-adminisztráció alatti korábbi amerikai nagykövet olyan ember volt, aki nagyon ellenségesen viszonyult hozzánk. Alapvetően politikai aktivista volt Budapesten.
Tulajdonképpen ő vezette a magyar ellenzéket, napi szinten kommentálta a belpolitikai kérdéseket, a nap 24 órájában, a hét minden napján kritizálta a kormányt. Tehát tulajdonképpen az ő mondatait látjuk itt. Szóval eléggé biztosak vagyunk benne, hogy a következő jelentés, amelyet már ez a kormány fog írni, teljesen más lesz.
Miniszter úr, szeretném megkérdezni a kínai befektetésekről is, mivel Önök örömmel fogadják Kínát és a puha hatalmi befolyását is. Ez feszültséget okoz a Trump-kormányzattal való kapcsolatban?
Nézze, el kell mondanom, hogy ebben a pozícióban már majdnem 11 éve vagyok. Tehát Kínával és a Kínával való gazdasági együttműködéssel már 11 éve foglalkozom. Kína ma már a legnagyobb befektető Magyarországon, 17 milliárd eurónyi beruházás valósul meg főként az autóiparban Magyarországon, kínai cégek részéről. 2020, 2023, 2024 – ebben a három évben a kínai befektetők fektettek be a legtöbbet Magyarországon. De egy dolgot biztosan mondhatok.
Soha, semmilyen politikai kérdést nem kevertek bele a befektetésekbe.
Soha, semmilyen politikai elvárást nem társítottak ezekhez a befektetésekhez.
Tehát nem kell választaniuk.
Nem, valójában nem, mert a stratégiánk nagyon világos. Ez a gazdasági semlegesség, ami azt jelenti, hogy nyitottak vagyunk a keleti és a nyugati befektetések előtt egyaránt. Tehát
ha megnézzük a három legnagyobb befektetőt Magyarországon, Németországot, Kínát és az Egyesült Államokat, egy európai, egy amerikai és egy ázsiai.
Tehát nagyon, mondjuk úgy, hogy nagyon kiegyensúlyozottak vagyunk ebből a szempontból. És még egy mondat, ha megengedi, ha már a kínai befektetésekről van szó.
Mostanra a világon a második helyen állunk az elektromos akkumulátorok gyártása terén kínai befektetéseknek köszönhetően. De, hogy a kínai befektetések miért éppen Magyarországot választották Európában, hogy az Európába irányuló kínai befektetések 44 százaléka miért Magyarországra érkezett, az a németek miatt van. Elmondom, hogy miért, mert Németország mellett, mi vagyunk az egyetlen olyan ország Európában, ahol mindhárom német prémium autógyártó jelen van, és mindhárom kínai beszállítókkal dolgozik együtt. Tehát ha megnézzük Magyarországot, akkor nagy német gyárakat és nagy kínai gyárakat látunk egymás mellett.
Miniszter úr, számos kérdésem van Oroszországgal kapcsolatban is. Úgy hiszem, Ön legalább 13 alkalommal járt Oroszországban az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta, többször, mint bármely más uniós külügyminiszter. Mi a célja ezeknek a látogatásoknak?
Nos, bárcsak mások is így tettek volna, mert tisztában vagyok vele, hogy ebből a háborúból csak a tárgyalások jelentenek kivezető utat. Nagyon hálásak vagyunk Trump elnök úrnak, hogy a jelenlegi kormányzat végre elkezdte ezeket a tárgyalásokat, mert ennek a háborúnak nincs semmiféle megoldása a csatatéren.
Ez már bebizonyosodott. Tehát,
ha nincs megoldás a csatatéren, akkor a tárgyalóasztal körül kell megoldást találni.
Trump elnöknek köszönhetően ezek a tárgyalások zajlanak. Nagyon komoly együttműködésünk van Oroszországgal, amikor az energiáról van szó. Miért? Nem politikai okokból, hanem a fizika és az infrastruktúra miatt. Tehát
nem vághatjuk el magunkat tehát az orosz energiaforrásoktól, mert fizikailag nem tudnánk ellátni az országot.
Mivel tengerparttal nem rendelkezünk, ezért a szomszédainktól függünk.
Mivel pedig a szomszédaink nem hajtották végre infrastrukturális beruházásaikat és projektjeiket, leginkább az oroszországi forrásoktól függünk.
Oroszország eddig megbízható partner volt az energiaszállítások terén. Eddig senki sem adott nekünk jobb ajánlatot.
Senki sem adott nekünk megbízhatóbb és olcsóbb ajánlatot, mint amit Oroszország kínált.
Tehát nyilvánvaló, hogy kapcsolatban állunk velük, tisztességes együttműködésben állunk velük, amikor az energiáról van szó, és a jelenlegi körülmények között nem mondhatunk le erről.
Miniszter úr, nem tudjuk pontosan, hogy mi várható ezután, de fogja-e támogatni a meghosszabbítását az európai uniós szankcióknak Oroszországgal szemben, amikor az jövőre esedékessé válik? Valójában az idei év végén.
Nos, általánosságban beszélve úgy gondolom, hogy az Európai Unió szankciókon alapuló politikája kudarcot vallott. Miért? Mert ezek
a szankciók jobban sújtották az európai gazdaságot, mint az orosz gazdaságot.
Először. Másodszor, természetesen a döntésünk nagyban függ a, mondjuk úgy, geopolitikai körülményektől. Meglátjuk, hogy mennyire lesz sikeres az USA és Trump elnök személyesen a következő döntésig, és a döntésünket az akkori tényleges körülmények megítélése alapján fogjuk meghozni.
Miniszter úr, úgy véli, hogy Oroszország valóban békét akar?
Nos, remélem, hogy mindkét hadviselő fél békét akar. Amit viszont valóban tudok, az az, hogy Trump elnök és csapata elkötelezett a béke megteremtése mellett. Szerintem ez igazán nagyszerű hír. Rubio miniszter úr a múlt hét végén nagyon világossá tette a NATO külügyminiszteri ülésén, hogy nem mondanak le az elhatározásukról, elkötelezettek a béke megteremtése mellett, elkötelezettek a tárgyalások mellett mindkét féllel. És úgy gondolom, hogy
a világ biztonságosabb hellyé vált az elmúlt néhány hét során,
éppen ezeknek a tárgyalásoknak köszönhetően, mert bár nem tudjuk, hogy rövid-, közép- vagy hosszú távon valósul-e meg a béke, de azt tudjuk, hogy a háború eszkalálódásának kockázata csökkent amiatt, hogy az oroszok és az amerikaiak közvetlen tárgyalásokat folytatnak. És ez jó hír számunkra, egy olyan ország számára, amely a háború szomszédságában él három éve.
Miniszter úr, elmagyarázná, úgy értem, Budapest is megpróbált feloldani egyes szankciókat bizonyos orosz személyekkel szemben, például Usmanov nővérével szemben. Mi áll ennek hátterében?
Nos, szimplán a racionalitás és a jogi szempontok. Szóval én úgy gondolom, hogy ezek a szankciók megkérdőjelezték a komolyságát az Európai Uniónak is. Ha tehát felteszünk személyeket a szankciós listára mindenféle valódi indoklás nélkül, csak úgy, az tönkreteszi a komolyságunkat. Mi tehát meg akartuk menteni a komolyságunkat. Úgy gondolom, hogy ezek jogilag nem megalapozott döntések, és azokat a döntéseket, amelyek jogilag nem megalapozottak, általában nem támogatjuk.
Miniszter úr, van egy utolsó kérdésem a jogállamiságról és a Nemzetközi Bíróságról: Önök gyakran kerültek összetűzésbe az Európai Unióval és Brüsszellel olyan kérdésekben, mint a migráció és az igazságügyi reformok. Most, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ez elmélyíti a szakadékot Európával?
Nos, tudja, hogy már 15 éve vagyunk hivatalban, és nagyon jellegzetesen jobboldali kormány vagyunk, kereszténydemokrata, patrióta politikai stratégiával, szuverenista szemléletmóddal. És ez nem olyasmi, amit megemésztene az Európai Bizottság. Tehát az elmúlt 15 évben mindig voltak politikai viták, mert amikor olyan nagy kérdésekről van szó, mint az illegális migráció, az LMBT-kérdések vagy maga a háború,
a mi megközelítésünk teljesen eltér a brüsszeli megközelítéstől. Ezért vagyunk folyamatos támadásoknak kitéve. De ezeket a támadásokat úgy tüntetik fel, mintha azok a jogállamiság körül zajlanának,
pedig ennek semmi köze a jogállamisághoz. Ez politika.
És a Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán…
A Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban volt egy nagyon konkrét kérdés, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság valójában politikai intézmény vagy politikai testület lett, és
egy bíróság nem válhat politikai testületté.
És az, hogy elfogatóparancsot adtak ki Izrael Állam miniszterelnöke ellen, egyértelműen politikai indíttatású lépés volt. Nem akarunk egy olyan úgynevezett bíróság részesei lenni, amely politikai alapon működik. Ez számunkra nem elfogadható. Ezért döntöttünk úgy, hogy kilépünk.
Szilárdan elkötelezettek amellett, hogy az Unióban maradjanak?
Természetesen. Az Európai Unióra gondol?
Nem kérdés, nyilvánvalóan igen.
Tehát nem kérdés. Nincs olyan pont, amikor azt mondanák, hogy…
Nem, nem. Természetesen a jövőben is az Európai Unió tagjaként tekintünk magunkra, bár szeretnénk, ha az Európai Unióban is történnének reformok, mert jelenleg az Európai Unió versenyképessége, az Európai Unió ereje nagyon csekély. Tehát szeretnénk javítani az Európai Unió erejét és versenyképességét. Nagy vita zajlik, mert sokan úgy gondolják, hogy az Európai Uniónak egy szuperállamnak, egy Brüsszel által és Brüsszelből irányított föderalista szuperállamnak kellene lennie. Mi ezt másképp látjuk. Mi úgy gondoljuk, hogy
az Európai Uniónak erős országok, erős tagállamok integrációjának kellene lennie, amelyek ragaszkodnak a történelmükhöz, a sajátosságaikhoz,
a vallásukhoz és így tovább. Ez egy nagy konfliktus. Tehát mi az Európai Uniót a jövőben erős tagállamokon alapuló erős uniónak látjuk. És ebben különbözünk Brüsszellel, amikor az elképzelésről van szó.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Egy vélelmezett orosz támadás és az emiatt talán bekövetkező problémák miatt vegyünk a nyakunkba most rögtön sokkal nagyobb problémákat? Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök szerint ez Magyarország és Európa érdeke is.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
A pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Azt is elmondta, mivel szeretne majd foglalkozni, amikor felnő.
Miközben a fronton nincs tűzszünet, a diplomácia a háttérben új szintre lépett: Miamiban tárgyal Putyin különmegbízottja Trump csapatával.
