Célba vehetik a nukleáris létesítményeket, hiszen Irán gyengébb, mint valaha – derült ki egy jelentésből.
Egy amerikai hírszerző ügynökségekre hivatkozó jelentés szerint Izrael jelentős csapást fontolgat Irán nukleáris létesítményei ellen most, hogy Trump elnök hivatalban van, Joe Biden pedig ténylegesen távozott az elnöki székből – írja a The New York Post egy jelentés és lapértesülések alapján.
A tervek szerint akár idén odacsapnának, a lap által idézett Wall Street Journal szerint az izraeli vezetők úgy érzik, Trump sokkal valószínűbb, hogy támogat egy Irán elleni támadást, mint Biden valaha tette volna.
A jelentés egyébként egy, a Biden-adminisztráció utolsó napjaiban összeállított dokumentumból származik, és kifejti, hogy a katonai egyensúly megváltozott a Közel-Keleten, miután Irán védelme meggyengült egy évnyi háborút és a térségben zajló proxyháborúit követően, amitől sebezhetővé vált. Különösen a nukleáris létesítményeire igaz ez.
Izrael hónapok óta győzködte Bident, hogy Irán nukleáris létesítményeit meg kell semmisíteni, de a korábbi elnök kategorikusan kizárta ezt a lehetőséget, amíg hivatalban volt.
A 15 hónapig tartó brutális háború után a Gázai övezet pár hétnyi békét élt meg, a törékeny tűzszüneti megállapodás értelmében, ám már a hétvégén újra fellángolhatnak a harcok; ehhez a zsidó államnak amerikai hadianyagra lenne szüksége, ezt viszont biztosan könnyebben megkaphatják most, Trump alatt, mint korábban – értékelik az helyzetet a jelentésben.
A WSJ egyik forrása kifejtette, hogy Trumpék első napjaiban is készült hasonló jelentés, amely alátámasztotta az izraeli csapásmérésre vonatkozó információkat.
S az is ismert, hogy a Trump-adminisztráció közös csapásmérést is fontolgatott Izraellel az iráni nukleáris létesítmények ellen egy elnöki rendszerváltás idején, de Trump egyelőre nagyrészt a diplomáciai megoldás mellett döntött, és egyelőre elbagatellizálta az erre vonatkozó híreket.
Izrael viszont nagyon szeretné addig szétlőni a perzsa létesítményeket, amíg Irán gyenge – hiszen, miután Irán októberben rakétacsapást mért Izraelre, a megtorló csapások a perzsa rakétavédelmi rendszert teljesen megsemmisítették –, és zavarja az időhúzás. Az ország védelmi minisztere, Israel Katz „az Izrael Állam felett lebegő életveszélynek” nevezte azokat.
***
Nyitókép: Jalaa MAREY / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ahhoz nincs kedvem, de szívesen beszélgetek vele a háborús őrületről, a bevándorlók szétosztásáról és a Tisza által tervezett megszorításokról.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
