Európa példát vehetne Trumpról

„A balliberális sajtó előszeretettel tálalja Donald Trump vámfenyegetéseit átgondolatlan, kapkodó és értelmetlen lépésekként. Volt olyan szalagcím is, ami öngólnak minősítette, hogy Kanadát, Mexikót és az Európai Uniót is vámokkal fenyegette meg Trump. Ugyanakkor teljesen világos az amerikai elnök célja: érvényesíteni akarja országának érdekeit. Ez a jelek szerint be is jön neki.

Donald Trump már a beiktatása előtt egyértelművé tette, a külpolitikája során azt fogja szem előtt tartani, hogy mi az Amerikai Egyesült Államok nemzeti érdeke, ennek érvényesítése érdekében pedig hajlandó akár büntetővámokat is bevetni.

Olvasom a balliberális sajtó kommentárjait ezzel kapcsolatosan, és rendre átgondolatlannak, értelmetlennek vagy őrültségnek nevezik ezeket a lépéseket, de már megszólaltak a nagy elemzőházak is, amelyek elszabaduló inflációra és gazdasági visszaesésre számítanak Amerikában Trump lépéseitől.

Trump intézkedései ugyanakkor a jelek szerint beválnak. Mexikó esetében például az volt a célja, hogy az ország lépjen fel hatékonyabban az illegális bevándorlással és a bűnbandákkal szemben, amelyek kábítószert csempésznek az Egyesült Államokba. Ez, meglátásom szerint, teljesen legitim kérés egy olyan amerikai elnöktől, akinek az a célja, hogy csökkenjen a bűnözés és az illegális bevándorlás az országában. Trump Kanada esetében is azt akarta elérni, hogy fokozottabban ellenőrizzék a határokat.

Először a mexikói elnök asszony becsületsértőnek nevezte Trump kijelentését, miszerint a kormánya szövetségben áll a mexikói kartellekkel, azonban miután telefonon beszélt vele, rögtön egy sor megállapodást jelentett be: a mexikói Nemzeti Gárda rögtön tízezer fegyveresét küldte ki, hogy megfékezze az Egyesült Államokba irányuló drogcsempészetet, cserébe az amerikaiak igyekeznek megakasztani a különösen pusztító erejű fegyverek – például rakétavetők – bejutását Mexikóba. Trump a megállapodást elégedetten be is jelentette, mint fogalmazott: „kifejezetten a fentanil és az illegális migránsok bejutását” hivatott megakadályozni az alku. Kanadával is hasonló megegyezés született. Ott a kormányfői posztjáról leköszönő Justin Trudeau 1,3 milliárd dollárt költ a határ megerősítésére, technológiával, helikopterekkel és az amerikai partnerekkel való koor­dinációval a fentanilcsempészet megfékezésére, emellett Kanada is közel tízezer embert küld a határra. Ennek nyomán Trump egy hónapra fel is függesztette a védővámok kivetését mindkét ország esetében.

Tehát Mexikó és Kanada vezetői először nem vették komolyan Donald Trump kérését, majd miután az amerikai elnök határozottan fellépett és erőteljesen képviselte országa érdekeit – ne csempésszenek drogot és illegális bevándorlókat az országába –, rögtön megváltozott a hozzáállás, és mindkét ország hirtelen több ezer katonát vezényelt ki a határvédelem megerősítése érdekében.

Miután január végén a kaliforniai San Diegóból felszállt az első ilyen migránsjárat, a kolumbiai hatóságok bojkottálták az amerikai döntést, nem engedték leszállni a gépeket, visszaküldték azokat az Egyesült Államokba. Gustavo Petro baloldali kolumbiai elnök pedig azt mondta, az Egyesült Államok nem bánhat a kolumbiai bevándorlókkal úgy, mint a bűnözőkkel, az államfő maga adott ki elnöki rendeletet arról, hogy a kolumbiai bevándorlókat szállító amerikai katonai repülőgépek számára a kolumbiai légi irányítás nem adhat leszállási engedélyt.”

Fotó: Mandel Ngan/AFP