Amerikai pénzen élt a fél ukrán média, s most Donald Trump megcsinálta a bajt

Sokként érte az ukrán médiát az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség, a USAID támogatásainak teljes felfüggesztése, amelyről múlt héten döntött Donald Trump amerikai elnök és Elon Musk üzletember, a Tesla és a SpaceX, valamint a Kormányzati Hatékonysági Ügynökség (DOGE) vezetője.

Az ukrán Tömegtájékoztatási Intézet (IMI) január 27-február 2. között 120 különböző típusú médiumokban, az ország különböző részein dolgozó ukrán újságíró körében végzett felmérést azzal kapcsolatban, hogy miként érinti majd munkájukat a USAID-pénz felszáradása. Az eredmény – melyet a Forbes ukrán kiadása hozott nyilvánosságra – sokkoló:

és számos orgánum munkájának beszüntetését vagy súlyos csökkentését eredményezheti.

A megkérdezettek 41 százaléka szerint most a tartalomgyártás visszafogása következhet (11 százalékuk már meg is lépte ezt); 40 százalékuk kirúgásokra számít (7,5 százalékuk már csökkentett is médiacége létszámán), 35 százalékuk fizetéscsökkentésre és részmunkaidőre való átállásra (ez 10,5 százalékuknál már meg is történt), és 32 százalékuk arra, hogy fel kell adnia a szerkesztőségét – 9,5 százalékuknak már most problémáik vannak a bérleti díj kifizetésével. 12 százalék válaszolta azt, hogy el kell gondolkoznia olyan finanszírozási formák bevezetésén, amelyeket eddig erkölcsi okokból nem vállaltak fel. A megkérdezett médiumok és NGO-k 8,5 százaléka a teljes bezárást fontolgatja.

11 százaléknyian pedig az ukrán államtól várnak segítséget.

A megkérdezett 120 újságíró mindössze 15,8 százaléka (!) jelezte, hogy egyáltalán nem kapott amerikai pénzt – a többiek mind igen.

Arról is vannak már információk, hogy mely kiadványokat érinti majd a legsúlyosabban az amerikai pénzcsap elzárása: ezek nagy eséllyel a vidéki médiumok lesznek. A Moszt nevű herszoni regionális újság költségvetésének például 60 százaléka jött eddig a USAID-től; a Bihus.info esetében az arány több mint kétharmados. A Nasi Grosi oknyomozó portál esetében az arány 30 százalékos – ők a vidéki oknyomozói hálózatuk felszámolásával válaszoltak a pénzkiesésre, illetve visszavonták az idei, 20 százalékos fizetésemelési tervüket. 

Az országos lapok kevésbé érintettek: a Hromadszke például költségvetése 15 százalékát kapta a USAID-től, és egy podcastsorozat leállításával úrrá tudtak lenni a nehézségeken.

A helyzet ugyanakkor súlyos. Az IMI igazgatója, Okszana Romanyuk nemrég azt nyilatkozta, hogy az ukrán sajtó 90 százaléka túlélését a segélyeknek köszönheti. Jevhen Zaszlavszkij, a független média fejlesztésével foglalkozó, MDF nevű NGO vezetője szerint most a pánik időszakát éli az ukrán média, utána következik az összeomlás, és csak ezt követi majd a stratégiaalkotás időszaka. „Ha nem segítünk nekik, akkor nyár végére Kijeven kívül vakok leszünk” – nyilatkozta Zaszlavszkij. Az ukrán médiumok most az olvasóik és az ukrán üzletemberek szorosabb bevonásában, valamint az európai segélyekben látják a kiutat.

Nyitókép: AFP / Mandel NGAN