Lesz-e béke Ukrajnában?

„Még csak január második hete van, de már most úgy pörögnek az események Grönlandtól Szíriáig, hogy az ember alig győzi kapkodni a fejét. Ez már nem távoli földrészek moraja és elitklubok társalgási témája; a külpolitika ránk rúgta az ajtót és nem mellesleg ott kotorászik a pénztárcánkban. Mi zajlik a kulisszák mögött, mit hozhat a 2025-ös esztendő és mi következik mindebből Magyarországra nézve? Leporoltam hát az egykor magyar diplomataként használt kristálygömbömet, hogy a következő hetekben néhány fontos témában kikérdezzem minderről.

Első alkalommal arról: vajon lesz-e idén béke Ukrajnában?

Kiindulásképp érdemes rögzíteni, hogy háborúk akkor szoktak véget érni, amikor az egyik fél totális vereséget szenved, vagy amikor a felekben felülkerekedik a megegyezésre irányuló akarat. Esetünkben Ukrajna totális vereséget ugyan nem szenvedett, de egy elhúzódó háborúval a gyorsuló felmorzsolódást kockáztatja. Ezt nem oroszbérenc (vagy annak mondott) figurák, hanem immár a fősodratú nyugati média mondja; Zelenszkij egyre kevésbé diplomatikus kirohanásai szintén erre utalnak. Ha tárgyalásos rendezés irányába mozdulnak a folyamatok, akkor a döntő kérdés az, hogy Washingtonban és Moszkvában van-e politikai akarat a megegyezésre és hogy e két akaratnak van-e metszete. Az orosz invázió kezdete óta a nyugati pénzügyi transzferek az ukrán költségvetés kiadásainak 87%-át fedezték és ez az adat – bármennyire cinikusan hangozzék is – nagyjából kijelöli Ukrajna helyét a tárgyalások során. Az ország az ilyenkor szokásos retorikai fogadkozások ellenére nem alakítója, hanem elszenvedője lesz a rendezésnek.”

Nyitókép: Dmytro Smolienko / NurPhoto / NurPhoto via AFP

***