Egész Nyugaton a migráció a fő kampánytéma

Nyitókép: Lokman Vural Elibol / ANADOLU / Anadolu via AFP

A migráció, pontosabban a migránsokkal összefüggésbe hozható bűncselekmények nem csekély mértékben befolyásolta a választások végeredményét többek között Németországban is. Emlékezetes: itt szúrt nyakon egy rendőrt egy afgán férfi kilenc nappal az EP-választások előtt, ami ebbe az irányba terelte a nyilvánosság figyelmét, és alaposan rányomta a bélyegét Olaf Scholz kancellár és pártja megítélésére.

A középút ritkán működik

A németországi támadás nyomán ismét lábra kapó félelem a korlátlan bevándorlástól felforgatta Scholz törékeny koalícióját, magasba repítette az AfD támogatottságát, és az egyre szigorúbb határvédelmi intézkedések elfogadására ösztökélte az európai és amerikai vezetőket.

És a regnáló pártok rettegnek is tőle, mert nincs felettük befolyásuk – erre már a lap által megkérdezett amerikai demokrata párti közvélemény-kutató mutat rá.

A centrista vezetők ugyanis a tömegek nagy részének tetszetős középutasnak gondolt megoldást követte – a baloldali szavazókat elidegenítő kemény retorika mellőzését, óvatosan szigorító politikát – állítja a Politico, feltéve a kérdést, működhet-e ez az egyensúlyozgatás, ha a választók számára a migráció a legfontosabb kérdés.

A lap szerint Donald Trump olyan nyelvezetet használt – például hogy a bevándorlók az amerikai társadalom „vérét mérgezik” –, ami Németországban bűncselekmény lenne; és nekiment Bidennek is, azért, mert az elnök 550 okmányokkal nem rendelkező bevándorlót védene meg a kitoloncolástól.

Itt ér el a kacskaringók után a lap a lényegig (vagyis Trump szóvivőjéig, akit idéznek):

egy ecuadori bevándorló pedig megkötözött és megerőszakolt egy 13 éves lányt. „Biden azonban nem törődik az amerikai életekkel” – tette hozzá a szóvivő.

A lap hozzáteszi: a világon alkalmazott menedékjog „nagyrészt Németország náci múltjának, valamint a népirtás és üldöztetés megakadályozására irányuló törekvésnek a következménye”,

utóbb terjesztették ki a világra. Ez a jó szándékú rendszer azonban összeomlik, ha korlátlan nyomásnak van kitéve. 2023-ban például csaknem félmillióan folyamodtak menedékjogért az Egyesült Államokban, s idén a Gallup szerint az amerikaiak a bevándorlást három hónapon keresztül az ország legfontosabb problémái közé sorolták, megelőzve az olyan kenyérsütéses kérdéseket, mint a gazdaság és az infláció – teszi hozzá a Politico.

Ennek kevés, annak sok

Biden maga is igyekezett csökkenteni a választások előtt a bevándorlók számát, ugyanakkor retteg a demokraták progresszív szárnyától, ennek köszönhető az 550 ezer határsértő legalizálására tett kísérlet. „Egyszerre tudjuk biztosítani a határt, és törvényes utakat biztosítunk az állampolgársághoz” – mondta Biden kedden a Fehér Házban; aki szerint az amerikaiak türelmét próbára teszi a migráció, de csak mert „sok mindent nem értenek”.

A lap felidézi az európai migrációs hullámot, és ahogy Scholzék próbálták azt kezelni. Ahogy egy berlini politikai tanácsadó mondta a lapnak,

A szabályozás azonban a jobboldaliaknak kevés, a balosoknak sok volt. S ahogy Scholz, most Biden is nehéz helyzetben van, mivel az óvatos intézkedései miatt is Trumphoz hasonlítják, míg a republikánusok tömeges amnesztiaként értékelték a határsértők lepapírozását.

S a Politico kész is a konklúzióval: a migrációs rendelkezések nem voltak elegendőek a szélsőjobb megállítására: lám, ott van Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése vagy a német AfD. Különösen az tett be Scholzéknak, hogy kiderült, amúgy a gyilkos afgánt már kiutasították, mégsem toloncolták haza. 

Scholz retorikával próbálkozott: megfogadta, hogy felgyorsítja a kitoloncolást – és a bűncselekményeket elkövető afgánokat és szíriaiakat is kirakja, annak ellenére, hogy országukat elnyomó rezsimek uralják. Ezért ő is kapott balról, főleg a Zöldektől, ráadásul jogi problémákba is ütközött. Csakúgy, mint Biden fog a menedékkérelmek részleges leállítása kapcsán, miközben az intézkedések nem fogják visszatartani az érkező tömegeket – jósolja a lap.