Nyitókép: Donald Trump-arckép és amerikai lobogó egy férfi ingjén New Yorkban 2024. október 27-én
/ fotó: Sahab Zaribaf / Middle East Images via AFP
Amerikai sajtóorgánumok attól tartanak, hogy Donald Trump második elnöki ciklusában a szabad sajtó műhelyei bajba kerülhetnek, miután az elnökjelölt kampányában többször műsorszolgáltatási engedélyek visszavonásáról és a forrásaikat fel nem fedő újságírók bebörtönzéséről beszélt. Több sajtótermék vezetése komolyan számol azzal, hogy
Trump elnöksége idején jogi támadásoknak lesznek kitéve az elnök munkájának bírálata miatt.
A Guardian cikke emlékeztet: Trump egész első elnöki ciklusát az újságírókkal való konfrontáció jellemzezte, Trump régóta minősít újságírókat „álhírek-terjesztőnek” vagy éppen „a nép ellenségének”, kampányában pedig többször említette, hogy a börtön réme majd megváltoztatja az újságírók magatartását.
Joe Biden arra fogja kérni szerdai fehér házi találkozójukon Donald Trumpot, hogy
ne hátráljon ki Ukrajna támogatása mögül, mert az instabilitást okozhat Európában
– írja a BBC. A brit közszolálati csatorna azt latolgatja, hogy milyen módon változhat meg az Egyesült Államok hivatalos Ukrajna-politikája Trump elnöksége alatt.
A BBC szerint nagyon sok függ attól, hogy kit nevez ki külügyminiszternek az új elnök, és az is számít, hogy Trump a kampányban azt ígérte, hogy leállítja a költséges katonai segítséget, és ezt a költségvetési pénzt belső gazdaságfejlesztési ügyekre költi inkább. Ugyanakkor tett egy olyan ígéretet is, hogy gyorsan békét teremt az oroszok és az ukránok között, ezt pedig csak egy aktív diplomáciai munkával teheti meg, vagyis Ukrajna ügye prioritás lesz.
A The Wall Street Journal azt a kérdést feszegeti, hogy vajon milyen döntéseket hoz meg Trump elnöksége első napján. Az amerikai konzervatív lap szerint
az első nap bizonyosan hozzákezd a Biden-féle bevándorláspolitika jogszabályi hátterének lebontásához,
például megszünteti az illegális bevándorló családok számára, hogy amerikai földön született gyermekeik automatikusan amerikai állampolgárságot kapjanak.
Várhatóan elnöki kegyelemben részesít majd mintegy ezer elítéltet, amik a január 6-i Capitolium-i lázadás során bűncselekményeket követtek el, kilépteti hazáját a párizsi klímavédelmi egyezményből, várhatóan valamilyen jelképeset lép a három nagy geopolitikai válsággóccal kapcsolatos ügyekben, illetve megszünteti majd az iskolai transzgender diákok jogvédelmét.
Donald Trump nem fog ellenfelei után nyúlni, nem áll bosszút az őt ért támadásokért
– nyilatkozta a republikánus képviselő Jim Jordan a The Washington Times-nak. A jobboldali lap idézi a politikust, aki Trump bizalmi körébe tartozik: Trump 2016-ban azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja riválisát, Hillary Clintont, mégsem tette, viszont politikai ellenfelei 2020 után mindent megtettek, hogy elítéltessék, és ezzel eltegyék az útból őt.
Ennek ellenére Jordan kizárt dolognak tartja, hogy Trump bosszút álljon, már csak azért sem, mert a Republikánus Párt ellene van a politikai viták jogi útra terelésének, másrészt pedig Trump győzelmének egyik oka, hogy a szavazók pontosan látták, hogy Trump ellen egy politikai indítékú jogi hajtóvadászat zajlott, és ezzel nem értettek egyet.
Az új Trump-éra hiányzó láncszeme: egy erős vezető Európában – ezzel a címmel írt elemzést a The New York Times, amely megállapítja, a lehetséges partner, a két nagy európai erő,
Franciaország és Németország vezetői éppen annak a politikai hullámnak az áldozatai, amely felkapta és a győzelembe repítette Trumpot.
Infláció, bevándorlás és háború, Scholz és Macron krízisben, a jobboldali populisték pedig megerősödtek.
A gyenge Európa szembe kell nézzen az olcsó kínai árukkal és a várható amerikai vámokkal, szembesülnie kell azzal, hogy Trump Amerikája nem lesz automatikus biztonsági garantőr a NATO-ban, és kezelnie kell a gazdasági problémákat. Ebben a konstellációban az európai vezetők nagy kihívásnak látják a transzatlanti kapcsolatok alakulását, nehéz időkre számítanak – írja a liberális amerikai lap.