Várhatóan elnöki kegyelemben részesít majd mintegy ezer elítéltet, amik a január 6-i Capitolium-i lázadás során bűncselekményeket követtek el, kilépteti hazáját a párizsi klímavédelmi egyezményből, várhatóan valamilyen jelképeset lép a három nagy geopolitikai válsággóccal kapcsolatos ügyekben, illetve megszünteti majd az iskolai transzgender diákok jogvédelmét.
Donald Trump nem fog ellenfelei után nyúlni, nem áll bosszút az őt ért támadásokért
– nyilatkozta a republikánus képviselő Jim Jordan a The Washington Times-nak. A jobboldali lap idézi a politikust, aki Trump bizalmi körébe tartozik: Trump 2016-ban azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja riválisát, Hillary Clintont, mégsem tette, viszont politikai ellenfelei 2020 után mindent megtettek, hogy elítéltessék, és ezzel eltegyék az útból őt.
Ennek ellenére Jordan kizárt dolognak tartja, hogy Trump bosszút álljon, már csak azért sem, mert a Republikánus Párt ellene van a politikai viták jogi útra terelésének, másrészt pedig Trump győzelmének egyik oka, hogy a szavazók pontosan látták, hogy Trump ellen egy politikai indítékú jogi hajtóvadászat zajlott, és ezzel nem értettek egyet.
Az új Trump-éra hiányzó láncszeme: egy erős vezető Európában – ezzel a címmel írt elemzést a The New York Times, amely megállapítja, a lehetséges partner, a két nagy európai erő,
Franciaország és Németország vezetői éppen annak a politikai hullámnak az áldozatai, amely felkapta és a győzelembe repítette Trumpot.
Infláció, bevándorlás és háború, Scholz és Macron krízisben, a jobboldali populisték pedig megerősödtek.
A gyenge Európa szembe kell nézzen az olcsó kínai árukkal és a várható amerikai vámokkal, szembesülnie kell azzal, hogy Trump Amerikája nem lesz automatikus biztonsági garantőr a NATO-ban, és kezelnie kell a gazdasági problémákat. Ebben a konstellációban az európai vezetők nagy kihívásnak látják a transzatlanti kapcsolatok alakulását, nehéz időkre számítanak – írja a liberális amerikai lap.