Nem tévedett sem Oroszország, sem a migráció ügyében, és Trump kapcsán is vannak hasznos tippjei.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press/Pool/Christian Marquardt
Hosszú interjút adott a BBC-nek Angela Merkel volt német kancellár, akinek emlékiratai holnap jelennek meg Freiheit (Szabadság) címmel. (Néhány részletet a német ZEIT hírportál már közölt a könyvből.) A brit közszolgálati adó kancellári időszakának szinte összes vitás kérdésével szembesítette a Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) egykori csúcspolitikusát.
Ezt is ajánljuk a témában
Angela Merkel új memoárjában kendőzetlenül vall Donald Trump megdöbbentő viselkedéséről, Vlagyimir Putyin manipulációjáról és a saját politikai döntéseiről, amelyek a világ jövőjét alakították.
Merkel az orosz-német gázkapcsolat szorosabbra fűzése kapcsán, melyet Lengyelországban és a Baltikumban súlyosan kritizálnak, elmondta: az Oroszországgal kötött megállapodásai
„arra szolgáltak, hogy a német cégeket segítsék, és megőrizték a békét Moszkvával”.
Kifejtette azt is: ha nem akadályozta volna meg Nicolas Sarkozy akkori francia elnökkel együtt, hogy Ukrajna már 2008-ban belépjen a NATO-ba, akkor „sokkal korábban bekövetkeztett volna a katonai konfliktus”. „Teljesen világos volt a számomra, hogy Putyin elnök nem nézte volna tétlenül, ahogy Ukrajna belép a NATO-ba” – fogalmazott Merkel, aki szerint az ebben az esetben kitörő háborúra „Ukrajna, mint ország bizonyosan nem lett volna annyira felkészülve, mint 2022 februárjában”.
Az atomháború veszélyével kapcsolatban elmondta: „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük az atomfegyverek használatát”. Ebben a kontextusban szerinte jó jel, hogy erről nemrég Kína is beszélt.
„Nem szabad, hogy megbénítson bennünket a félelem, de el kell ismernünk azt is, hogy Oroszország a legnagyobb, vagy az USA-val együtt a két legnagyobb atomhatalom egyike” – így az exkancellár.
A BBC-nek Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök elmondta: hivatali ideje alatt Merkel volt „az Európai Unió főnöke”, s a kissingeri dilemmára, mely szerint az USA sosem tudhatja, kit hívjon, ha Európával szeretne beszélni, Merkel idejében egyértelmű volt a válasz – őt. Renzi jelzi azt is, hogy „nem szabad támadni Angelát az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokért”, hiszen „2005-ben, 2006-ban ez Európában mindenkinek célja volt, nem csak Angela Merkelnek”.
Arra a kritikára, hogy Merkel a migránsválság kapcsán folytatott politikájával hívta életre az azóta is igen erős Alternatíva Németországnak (AfD) pártot a német politikai spektrum jobbszélén, az exkancellár úgy fogalmazott:
elismeri, hogy az AfD valóban megerősödött, de politikai döntéseiért nem kér bocsánatot.
Ugyanakkor úgy látja, hogy a szélsőjobboldal legyőzésének egyetlen módja az illegális migráció megállítása, Európa vezetőinek pedig többet kellene fektetniük az afrikai életszínvonal javításába.
A BBC nézőit Merkel az ismét megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal kapcsolatban is fontos tanácsokkal látja el. „Nagyon fontos tudni, hogy mik a prioritásaid, és világosan közölni is őket, meg nem megijedni, hiszen Donald Trump nagyon nyílt tud lenni. Nagyon nyíltan fejezi ki magát. De ha így teszel, akkor lesz egy bizonyos kölcsönös tisztelet, ez volt az én tapasztalatom” – számol be az exkancellár.
A belügyminisztérium szóvivője közölte, az embereket arra biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban.
A bűnszervezet az általuk létrehozott jótékonysági szervezetek segítségével adómentesen importálhatta a járműveket.
A terv ellenzői szerint egy ilyen „tömeges létszámcsökkentés” jelentős műveleti kihívásokat okozna.
Jól ismert amerikai vállalatokat említ az ukrán hírszerzés.
A svájci Blick tudósítója szerint „Moszkvának szinte végtelen számú terve és forgatókönyve van”.
A baloldali párt nagyon elszámolta magát az őszi országjárással.
A felvételek szerint Hanzel Henrik két dolgot nagyon ki akart húzni Vogel Evelinből, de egyik sem sikerült.
A belügyminisztérium szóvivője közölte, az embereket arra biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban.
