Nem tévedett sem Oroszország, sem a migráció ügyében, és Trump kapcsán is vannak hasznos tippjei.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press/Pool/Christian Marquardt
Hosszú interjút adott a BBC-nek Angela Merkel volt német kancellár, akinek emlékiratai holnap jelennek meg Freiheit (Szabadság) címmel. (Néhány részletet a német ZEIT hírportál már közölt a könyvből.) A brit közszolgálati adó kancellári időszakának szinte összes vitás kérdésével szembesítette a Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) egykori csúcspolitikusát.
Ezt is ajánljuk a témában
Angela Merkel új memoárjában kendőzetlenül vall Donald Trump megdöbbentő viselkedéséről, Vlagyimir Putyin manipulációjáról és a saját politikai döntéseiről, amelyek a világ jövőjét alakították.
Merkel az orosz-német gázkapcsolat szorosabbra fűzése kapcsán, melyet Lengyelországban és a Baltikumban súlyosan kritizálnak, elmondta: az Oroszországgal kötött megállapodásai
„arra szolgáltak, hogy a német cégeket segítsék, és megőrizték a békét Moszkvával”.
Kifejtette azt is: ha nem akadályozta volna meg Nicolas Sarkozy akkori francia elnökkel együtt, hogy Ukrajna már 2008-ban belépjen a NATO-ba, akkor „sokkal korábban bekövetkeztett volna a katonai konfliktus”. „Teljesen világos volt a számomra, hogy Putyin elnök nem nézte volna tétlenül, ahogy Ukrajna belép a NATO-ba” – fogalmazott Merkel, aki szerint az ebben az esetben kitörő háborúra „Ukrajna, mint ország bizonyosan nem lett volna annyira felkészülve, mint 2022 februárjában”.
Az atomháború veszélyével kapcsolatban elmondta: „mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük az atomfegyverek használatát”. Ebben a kontextusban szerinte jó jel, hogy erről nemrég Kína is beszélt.
„Nem szabad, hogy megbénítson bennünket a félelem, de el kell ismernünk azt is, hogy Oroszország a legnagyobb, vagy az USA-val együtt a két legnagyobb atomhatalom egyike” – így az exkancellár.
A BBC-nek Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök elmondta: hivatali ideje alatt Merkel volt „az Európai Unió főnöke”, s a kissingeri dilemmára, mely szerint az USA sosem tudhatja, kit hívjon, ha Európával szeretne beszélni, Merkel idejében egyértelmű volt a válasz – őt. Renzi jelzi azt is, hogy „nem szabad támadni Angelát az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokért”, hiszen „2005-ben, 2006-ban ez Európában mindenkinek célja volt, nem csak Angela Merkelnek”.
Arra a kritikára, hogy Merkel a migránsválság kapcsán folytatott politikájával hívta életre az azóta is igen erős Alternatíva Németországnak (AfD) pártot a német politikai spektrum jobbszélén, az exkancellár úgy fogalmazott:
elismeri, hogy az AfD valóban megerősödött, de politikai döntéseiért nem kér bocsánatot.
Ugyanakkor úgy látja, hogy a szélsőjobboldal legyőzésének egyetlen módja az illegális migráció megállítása, Európa vezetőinek pedig többet kellene fektetniük az afrikai életszínvonal javításába.
A BBC nézőit Merkel az ismét megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal kapcsolatban is fontos tanácsokkal látja el. „Nagyon fontos tudni, hogy mik a prioritásaid, és világosan közölni is őket, meg nem megijedni, hiszen Donald Trump nagyon nyílt tud lenni. Nagyon nyíltan fejezi ki magát. De ha így teszel, akkor lesz egy bizonyos kölcsönös tisztelet, ez volt az én tapasztalatom” – számol be az exkancellár.
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
S még egy ideig úgy tűnik nem is fogja.
Az MCC kutatója szerint az Európai Bizottság is látja a hiányosságokat, Kijev hiába várja el a gyors csatlakozást az Európai Unióhoz.
A hitelmegállapodás értelmében Kijevnek csak akkor kell visszafizetnie az összeget, amikor a Oroszország kártérítést fizet az általa okozott pusztításért.
Kiderült, hogy az engedély május 20-án lépett életbe, határozatlan időre szól, de bármikor visszavonható vagy felfüggeszthető.
Megszűnt a magyar gazdák piaci helyzetét védő importtilalom, bár ezt Magyar Péterék nem verték nagy dobra.
Piros lapot mutattak a kormánynak, tör előre a radikális jobboldal, mutat rá Bauer Bence.
Szerinte elkerülhető lett volna.
„Új típusú innovatív élőerő” alkalmazását kezdte meg a fővárosi rendőrség.
