A Pentagonban arról tanácskoznak, mit tegyenek, ha Trump törvénytelen parancsokat ad ki

Nyitókép: Getty Images / Glowimages

A Pentagon tisztviselői informális megbeszéléseket folytatnak arról, hogyan reagálna a védelmi minisztérium, ha Donald Trump parancsot adna az aktív szolgálatot teljesítő csapatok belföldi telepítésére és az apolitikus személyzet nagy részének elbocsátására – számol be a CNN védelmi tisztviselők információi alapján.

Trump azt sugallta, nyitott lenne arra, hogy az aktív szolgálatot teljesítő erőket belföldi bűnüldözésre és tömeges kitoloncolásokra használja, és jelezte, lojálisokkal akarja feltölteni a szövetségi kormányt, és „meg akarja tisztítani a korrupt szereplőktől” az amerikai nemzetbiztonsági intézményrendszert. 

A megválasztott elnöknek az előző ciklusában feszült volt a viszonya a magas rangú katonai vezetés nagy részével, köztük a most nyugdíjba vonult Mark Milley tábornokkal, aki lépéseket tett annak érdekében, hogy korlátozza Trump nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét, amíg ő volt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

A katonákat a törvény kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjenek a törvénytelen parancsoknak – mondta egy másik védelmi tisztviselő. De a kérdés az, hogy mi történik ezután, látunk-e lemondásokat a magas rangú katonai vezetők részéről? Vagy ezt úgy tekintenék, mintha cserbenhagynák az embereiket? – tette hozzá.

Egyelőre nem világos, Trump kit fog választani a Pentagon élére, bár sokan úgy vélik, Trump és csapata megpróbálja majd elkerülni azt a fajta ellenséges viszonyt, amelyet az előző kormányzás alatt kialakított a hadsereggel.

A védelmi tisztviselők is igyekeznek azonosítani azokat a civil alkalmazottakat, akiket érinthet, ha Trump visszaállítja az F-tervet, az általa először 2020-ban kiadott végrehajtási rendeletet, amely, ha hatályba lép, a nem politikai, karrierista szövetségi alkalmazottak hatalmas tömegeit sorolta volna át az egész amerikai kormányzatban, hogy könnyebben kirúghatóvá tegye őket.

Lloyd Austin védelmi miniszter kedden azt mondta: „Teljesen hiszek abban, hogy vezetőink továbbra is helyesen fognak cselekedni, bármi történjék is. Abban is hiszek, hogy a kongresszusunk továbbra is helyesen fog cselekedni a hadseregünk támogatása érdekében”.

Az elmúlt években több, Trump alatt szolgáló volt magas rangú katonai tisztviselő is megkongatta a vészharangot Trump tekintélyelvű megnyilvánulásai miatt, köztük Milley és John Kelly nyugalmazott tábornok, a megválasztott elnök korábbi fehér házi kabinetfőnöke. Kelly a választások előtt azt mondta, hogy Trump „beleillik a fasiszta általános definíciójába”, és hogy Hitler náci tábornokainak hűségéről beszélt.

A Pentagon nem sokat tehet azért, hogy megelőzően megvédje a haderőt a főparancsnok esetleges hatalommal való visszaélésétől. A védelmi minisztérium jogászai ajánlásokat tehetnek és tesznek is a katonai vezetőknek a parancsok jogszerűségéről, de nincs olyan valódi jogi biztosíték, amely megakadályozná Trumpot abban, hogy amerikai katonákat vezényeljen az amerikai utcák rendfenntartására.

A hadsereg egyik tisztségviselője különben a CNN-nek elmondta, hogy el tudnák képzelni, hogy a Trump-kormányzat több ezer katonát rendeljen el a határmenti misszió támogatására, de figyelmeztetett, hogy ez árthat a hadsereg saját felkészültségének a külföldi fenyegetésekkel szembeni fellépéshez.

amely kimondja, bizonyos korlátozott körülmények között, amelyek az alkotmányos jogok védelmével kapcsolatosak, az elnök egyoldalúan is bevethet csapatokat belföldön.

Egy külön törvény – a Posse Comitatus Act – arra törekszik, hogy korlátozza a hadseregnek a törvények végrehajtására történő alkalmazását, hacsak a Kongresszus nem ad rá engedélyt. A törvény azonban kivételeket tartalmaz a lázadás és a terrorizmus esetére, ami végső soron széles mozgásteret biztosít az elnöknek annak eldöntésében, hogy a felkelési törvényt mikor és hogyan kell alkalmazni. Trump állítólag 2020-ban fontolgatta a törvényre való hivatkozást, hogy elnyomja a George Floyd halála utáni tüntetéseket.

***