Szlovénia férfi biztosjelöltje visszalép, mert nem nő – hatásos volt Ursula von der Leyen nyomásgyakorlása
Mindent megtesz a Bizottság elnöke a „nemi egyensúly” érdekében.
A szlovén liberális politikus szakmai pályája során sok konfliktust generált, a pártállami ügynökvádat pedig nem sikerült teljesen tisztáznia.
Nyitókép: Marta Kos a szlovén parlamenti választások exit-poll eredményei után beszédet mond Ljubljanában 2024. április 24-én / fotó: Jure Makovec / AFP
Marta Kos jugoszláv és szlovén korosztályos úszóbajnok volt, majd újságírást tanulva az 1990-es évek elején Németországba költözött, és német adóknak dolgozott. A '90-es évek végén a szlovén kormány kommunikációs vezetője volt, majd kormányszóvivő lett. 2000-tól a szlovén Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként tevékenykedett, majd a 2010-es években diplomatapályára ment: először Szlovénia berlini, majd berni nagykövete lett.
Konfliktusos embernek tartották, és ez több munkahelyi vitájából ki is derült: 2020-ban
svájci követi posztjáról azért mondott le, mert nem értett egyet kormánya külpolitikájával,
majd egy külügyi vizsgálat megállapította, hogy nem megfelelő módon és stílusban irányította a követséget, ezért munkatársai részéről több panasz érkezett miatta a központba.
2022-ben indult az államfői tisztségért, de minden előzmény nélkül váratlanul visszalépett, majd két hét múlva lemondott pártja, a Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) alelnöki posztjáról is. Nem indokolta meg a döntését, de a szlovén sajtóban találgatások láttak napvilágot, miszerint egyrészt nagyon rossz volt a tetszési indexe a felmérésekben, másrészt napvilágra kerültek iratok eltitkolt pártállami múltjáról.
Miután 2023-ban Tatjana Bobnar belügyminiszter Robert Golob kormányfővel való konfliktusa miatt lemondott,
Kos Bobnarral való együttérzését demonstrálandó kilépett a kormánypártból.
A szlovén médiában terjedő irat azt igazolja, hogy Kos a húszas éveiben egyetemistaként együttműködött a jugoszláv titkosszolgálattal, az UDBA-ban, 0014000-05448 ügyiratszámmal előkerült a beszervezési dossziéja, ügynökjelentéseket azonban a kutatók nem találtak a pártállami archívumokból. Ezek alapján feltételezhető, hogy
valamilyen okból a '80-as évek közepén beszervezhették, de hogy jelentett-e, az nem bizonyított.
Marta Kos az ügynökvádat tagadta, az átvilágításon nem találták ellene fordítható bizonyítékokat.
A másik kellemetlenséget a Politico vetette fel, de a szlovén média járt utána: miután Kos bevallásában egymillió eurós (400 millió forintnak megfelelő összeg) megtakarítást tüntetett fel, a sajtó feltette a kérdést, hogy honnan ered ez a nagy összegű készpénz? Mint írják, Kos néhány évvel ezelőtt a brüsszeli székhelyű Kreab lobbicégnél vezető tanácsadó volt, és Svájcban bejegyzett tanácsadócége is volt, saját bevallása szerint 2021-ben
az UEFA volt az egyik ügyfele, és számára végzett lobbitevékenységet az ENSZ szakosított szervei szintjén.
Egy másik összeférhetetlenséget súroló adottság, hogy Kos férje, a svájci Henri Getaz az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) korábbi főtitkára – a szervezet fogja össze négy nem uniós tag állam kereskedelmi tevékenységét, amely az uniós egységes piacon is megjelenhet.
Szlovénia biztosjelöltje eredetileg Tomaz Vesel volt, de Ursula von der Leyen a tagállami biztosjelöltek listáját megkapva jelezte: a női kvóta miatt
személycseréket vár több helyen, több női biztost szeretne a megalakuló új Európai Bizottságban.
Ekként szeptemberben ő lett hazája biztosjelöltje, a háttértárgyalások eredményeként Várhelyi Olivér eddigi posztját, és a magyar kormány által továbbra is favorizált, de végül elvesztett „tárcát", a bővítési portfóliót kapta meg.
Ha az Európai Parlament a meghallgatások után megszavazza a jelöltségét, Marta Kos lesz az a brüsszeli tisztségviselő, aki
Ukrajna és Moldova (és mások) uniós csatlakozási folyamatát, és várhatóan belépését felügyeli majd
a következő években.
Ezt is ajánljuk a témában
Mindent megtesz a Bizottság elnöke a „nemi egyensúly” érdekében.
--