A magyar migrációs politikát bírálták a Die Weltben, nem hagyták szó nélkül.
Nyitókép: Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Terjedelmes elemzést tett közzé a német lap, amely Orbán Viktorral ütötte fel az írás elejét, emlékeztetve, hogy a magyar kormányfő elmondta: 2015 óta
mindenki azt mondja, hogy idióta vagyok, és én magam vagyok a gonosz, de a nap végén mégis mindenki egyetért velem”.
Mint a lap írja:
„A számok Orbán igazát igazolják: a 9,6 millió lakosú Magyarország az idei év első kilenc hónapjában 21 menedékkérelmet regisztrált. Összehasonlításképpen: ugyanebben az időszakban több mint 170 ezren kértek menedékjogot Németországban.”
Kerítések, kérelmek elutasítása a határon, csak nagyon korlátozott szolgáltatások a menedékkérők számára, hajthatatlan kiutasítási politika és a védelembe vétel rossz kilátása – sorolja a mögöttes okokat a cikk, majd megemlíti, az EB-n belül is Orbán irányába hajlanak az álláspontok, mert a vezetők rájöttek, hogy a nyolc éven át kikotlott, májusban elfogadott „történelmi” menekültügyi paktum kevés lesz.
S a cikk felfedi a valódi motivációt, ami nem a kérdés rendezése, hanem félelem a jobboldal előretörésétől. Magyarország és Hollandia most ki akar lépni a közös uniós menekültügyi politikából, a lengyelek, a finnek és a németek is keményítenek, az EPP-vezér Manfred Weber „rossz emberek” kezébe nem akarja adni a migrációs kérdést (alig burkolt célzás Orbánra), így legalább az elutasított kérelemmel bírókat haza akarja paterolni; Ursula von der Leyen EB-elnök villámgyorsan és pozitívan reagált is az ötletre; ám annak kivitelezhetősége kétséges – írja a Welt.
A kommentek elsöprő többsége a német kormányt és politikusokat, illetve az EU-t szidta, illetve a határok azonnali lezárását sürgette, de nagyon sokan védelmükbe vették, sőt, valósággal piedesztálra emelték a magyar példát és a magyar miniszterelnököt.
Ezekkel a politikusokkal – akár a németekkel, akár az uniósokkal – semmi nem lesz ebből, megint csak „blabla, mint mindig” – fakadt ki egyikük. A többiek sem voltak megértőbbek a berlini kabinettel vagy a brüsszeli döntéshozókkal:
„Hogyan akarja az EU megfékezni a migrációt? Nagyon egyszerű: zárják le a határokat, csak természetbeni juttatásokat nyújtsanak a menedékkérőknek az állampolgárok pénze helyett, és következetesen toloncolják ki őket, »ha« vagy »de« nélkül.”
„A kormányunk képtelen előrelépni, sürgősen új választásokra van szükségünk”
„Mindez csak színjáték. Az egyetlen hatékony módszer az, ha közvetlenül a határon visszafordítják őket”.
„A Zöldek nem akarnak semmin változtatni, és ahol lehet, blokkolják, hogy Németország teljesen felszámolhassa magát. Habecket idézve: nem tudok mit kezdeni Németországgal.”
Ezt is ajánljuk a témában
„A hazaszeretettől mindig hányingerem volt. Soha nem tudtam mit kezdeni Németországgal, és máig sem tudok.” Ezt írta egy korábbi könyvében Robert Habeck, a népszerűségük csúcsára ért Zöldek népszerű társelnöke – akit egyre többen német kancellárként is el tudnak képzelni. A távoli északnémet faluból érkező, filozófusi-írói karriert hátrahagyó Habeck a német politika új sztárja. Portrénk!
Más azt írta:
„Már régen elértük a határainkat, és már nem tudunk megbirkózni ezzel az invázióval.(…) Olyan országok, mint pl. Magyarország, Lengyelország, Dánia, Hollandia behúzta a vészféket, miközben Németország, mármint a kormány, még mindig az egész világ megmentéséről álmodik.”
Megint más: „ez csak fecsegés arról, amit már régen meg lehetett volna valósítani. De a végén semmi sem fog változni. Lengyelország Magyarország és az olyan országok, mint Olaszország, Görögország, és még néhányan nem törődnek a VdL (von der Leyen – a szerk.) nézeteivel”.
Vagy éppen:
„Ahol akarat van, ott út is van. Németországból hiányzik az akarat és az út”
– utalt megint más Orbánra.
A csaknem 600 hozzászólás zöme rövid, de volt, aki egész bekezdéseket szentelt a témának.
„Bravó és dicséret, Orbán Viktor. Mindazokban az években, amelyekben ő volt az unió mumusa, rendületlenül kitartott a Magyarország érdekében folytatott politikája mellett, és a mai szemmel nézve igazi úttörővé vált” – írta valaki, hozzátéve:
„Képzeld el, ha Merkel helyett ő lett volna a kancellárunk.”
Volt, aki tárgyilagosan a magyar minta átvételét javasolta:
„Nincs alternatívája a nagyon kemény útnak, mint amin Orbán jár évek óta.
Minden olyan próbálkozás, amely a célt könnyebb úton kívánja elérni, csak idő- és pénzszórás, és az új jobboldali mozgalmak megerősödéséhez vezet. Orbán megmutatja, hogyan csinálják. A tervrajz az asztalon van. Csak utána kell csinálnunk.”
S olyan is volt, aki hosszabb szövegben hasonlította össze Orbán Viktor és Angela Merkel politkáját.
„Magyarország már 2015-ben kisegítette Merkelt a bajból. És szidalmazták ezért a pirostól a zölden át a feketéig. Azóta
von der Leyen többször is megpróbálta lejáratni Orbán urat, mint antidemokratikus vagy még rosszabb valakit. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy Orbán Viktornak továbbra is igaza van.
Orbán úr a kezdetektől fogva megvalósított és végrehajtott mindent, ami a menekültügyi jog szempontjából számunkra vélt jogi okokból nem volt megvalósítható. Az eredményt a számok mutatják. Szurkolok Orbán úrnak, irigylem Magyarországot – és minden alkalommal otthon érzem magam gyönyörű hazájában, tiszta, működő és biztonságos fővárosával, Budapesttel”.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon nagy a baj – Németország nem eléggé migránsbarát! Szerencsére egy másik esetben kevésbé voltak szőrösszívűek – akkor viszont végül kénytelenek voltak tüzelni. Francesca Rivafinoli írása.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
