Benyomultak az orosz csapatok Vuhledar központjába
Az orosz haderő a múlt héten tört be a donyecki régió egyik legfontosabb városába.
A brit lap azt elemzi, miként lehetséges, hogy az orosz gazdaság nemhogy összeomlott volna a szankciók terhe alatt, hanem még egy háborút is képes pénzelni. Azonban a lap szerint ez az állapot már nem fog sokáig tartani.
Nyitókép: Alexander NEMENOV / AFP
Oroszország egyre több pénzt költ az ukrajnai háborúra. A kemény szankciók és a Nyugat elszigetelő lépései ellenére úgy tűnik, hogy Oroszország nyugodtan költhet a hadseregére – írja a Spectator hasábjain Alexander Kolyandr Oroszország-szakértő.
Az orosz hadseregre fordított kiadások 13,3 billió rubelre (143 milliárd dollár) nőnek jövőre
– derült ki a múlt héten nyilvánosságra hozott 2025-ös orosz állami költségvetés tervezetéből. Ez a hatalmas összeg majdnem kétszerese a tavalyi kiadásnak.
Mint Kolyandr írja: Oroszország folyamatosan növeli a háborús kiadásait, s ebbe az összegbe (ami idén már a GDP 5 százalékát is kitette) nem tartozik bele az a 3,4 százalék, amit az orosz költségvetés a nemzetbiztonságra költ.
Ez a magas kiadási szint rekordot jelent a posztszovjet Oroszországban.
A cikk megjegyzi: ez még mindig nem éri el a hidegháborús idők szovjet kiadásait. A jövő évi összeg nagyjából megegyezik azzal, amit az Egyesült Államok költött a hadseregére az 1960-as és 1970-es években.
A szakértő szerint egyelőre ez jót tesz az orosz gazdaságnak: a katonai költségvetés növelése löketet ad az ipari termelésnek és növeli a gazdaságot. Még ha az olaj ára egy kicsit lejjebb is megy, akkor sem kell aggódnia a Kremlnek. Növeli a bevételeket, hogy Putyinék megnövelték a vállalatokra és a magánszemélyekre kiszabott adókat. A cikk szerint az orosz gazdaságnak viszonylagos jó állapota annak is köszönhető, hogy lazított a költségvetési politikáján.
Oroszország évek óta pozitív külkereskedelmi mérleget tart fenn, többet nyer az exportból, mint amennyit az importra költ – olvasható az elemzésben. Ennek a többletnek azonban mindig nagy része hagyta el Oroszországot, mivel az emberek és a vállalatok külföldön vásároltak, külföldi számlákon tartották a pénzt, külföldi nyaralásokra és ingatlanokra költöttek.
A nyugati szankciók elapasztották a tőkekiáramlást és ezzel akaratlanul is elősegítették Moszkva háborús erőfeszítéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz haderő a múlt héten tört be a donyecki régió egyik legfontosabb városába.
A szerző szerint azonban előbb-utóbb véget ér az orosz gazdaság szerencséje: elég ha beesik az olaj, vagy még keményebb szankciók érkeznek és potenciálisan beüthet a válság.
A hadigazdaságnak meg vannak a hátulütői: a termelékenység csökken, a beruházások csak a háborúhoz kapcsolódó ágazatokban növekednek, a munkaerőpiac pedig folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd.
Az olaj még mindig a gazdaság költségvetési bevételeinek mintegy 27 százalékát teszi ki, és a kormány az esős napokra szánt alap kimerülésének köszönhetően még inkább függővé vált az olajpiactól.
Az átlag orosz lakos előbb utóbb érezni fogja, hogy nehezedik a helyzet, ez pedig potenciális elégedetlenséghez vezethet.
Eddig a gazdasági kilátások jók voltak a Kreml számára, de az olajárak csökkenése, a szankciók szigorodása és az állandó munkaerőhiány bizonytalanná tette az orosz hadigazdaságot. A szerző szerint valószínűleg nem holnap fog összeomlani, de már nem sokáig tarthat a virágzás.
Ezt is ajánljuk a témában
Több dokumentum került elő, amelyek alátámaszthatják az eddig is sejtett halálozási okot.